Hogyan bizonyosodott be, hogy a boszniai erdő legkerekebb dolga nem emberi kéz műve?

2016 tavaszán egy bosnyák erdőben, Podubravlje falu közelében, egy kis domb oldalából valami kerek és barna dolog állt ki.

 

Egy helyi lakos észrevette ezt a furcsaságot, és megtisztította a földet a lelet körül. Ott egy majdnem tökéletes, körülbelül három méter átmérőjű, és a becslések szerint mintegy harmincöt tonna súlyú kőgömböt talált.

Bosznia, boszniai utazás, érdekességek, kőgömb, külföldi szállásfoglalás, Semir Osmanagić, tudományos rejtélyek, utazási ajánlatok
Íme, a szépséges lelet.

A lelettel azonnal Semir Osmanagić bosnyák-amerikai vállalkozó és író kezdett el foglalkozni, aki elsősorban a több éve futó „boszniai piramisok” projektjéről ismert.

Semir 2005 óta folytat ásatásokat a Visoko közeli dombokon, és azt állítja, hogy egy akár 15 000 éves, ősi piramiskomplexumra bukkant. A tudományos közösség azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel ezeket az állításokat. Egy kutatócsoport már tíz évvel ezelőtt nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben Osmanagić tevékenységét a valódi boszniai régészeti örökségre leselkedő veszélynek nevezték.

A podubravljei gömböt azonnal beillesztette ebbe a koncepcióba. Szerinte a lelet a világ legrégebbi, ember alkotta kőgömbje lehet, amely egy fejlett, letűnt civilizáció létezését bizonyítja.

A bökkenő csak az, hogy ehhez az állításhoz a legfontosabbat kellene bizonyítani: azt, hogy a gömböt egyáltalán ember készítette. És pontosan itt kezdődik a valódi tudományos vita. Szó sincs azonban földönkívüliekről, hiába is gondolnál erre rögtön.

Bosznia, boszniai utazás, érdekességek, kőgömb, külföldi szállásfoglalás, Semir Osmanagić, tudományos rejtélyek, utazási ajánlatok
Vess egy pillantást az arányokra!

Természetes magyarázat a háttérben.

Mandy Edwards, a Manchesteri Egyetem földtudományi szakértője alternatív magyarázattal állt elő. Szerinte a gömb egy természetes folyamat, az úgynevezett konkréció révén jöhetett létre – ez az ásványi kötőanyagok kicsapódását jelenti az üledékes kőzetek szemcséi közötti pórusokban. Ez egy jól vizsgált és nagyon is elterjedt jelenség.

A konkréciók szilárd, tömör képződmények, amelyek akkor jönnek létre, amikor az ásványi anyagok kicsapódnak az üledékes kőzeten vagy a talajon átszivárgó vízből. Nem ritka, hogy ovális vagy gömb alakot vesznek fel. A geometriájuk titka roppant egyszerű: az ásvány valamilyen mag – egy fosszília, egy üreg vagy egy oda nem illő ásványszemcse – körül csapódik ki, és minden irányba egyenletesen növekszik. Pontosan ezért lesznek a konkréciók olyan sokszor szinte tökéletesen gömbölyűek.

A cikk nem ért véget, kattints a következő gombra!
Következő oldal »


VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?