A bosnyák kőgömb magas vastartalma – amit Osmanagić a mesterséges eredet bizonyítékaként értelmez – a geológusok szemében éppenséggel újabb érv a természetes kialakulás mellett. Vaskonkréciók ugyanis pont ott képződnek, ahol a vastartalmú talajvíz átszivárog a porózus üledékeken. A vas hematit vagy goethit formájában csapódik ki a mag körül, szépen lassan felépítve a gömböt.
Az ilyen képződmények mérete a néhány centiméterestől egészen a több méteres átmérőig terjedhet. Vagyis egy három méteres, vas-oxid üledékből álló gömb kétségtelenül hatalmas, de geológiailag egyáltalán nem lehetetlen konkréció.
Valódi leletek vs. teóriák
John Hoopes, a Kansasi Egyetem antropológia tanszékvezetője és a Costa Rica-i kőgömbök elismert szakértője, miután áttanulmányozta a boszniai leletről készült fotókat, arra jutott, hogy minden bizonnyal természetes konkrécióról beszélhetünk. A Costa Rica-i gömbökkel való összehasonlítás – amit Osmanagić oly szívesen emleget az elméleteiben – önmagában is nagyon sokatmondó.
Azok az UNESCO világörökségi védelme alatt álló gömbök fél méter és két és fél méter közötti átmérőjűek, és a funkciójuk a mai napig rejtély. Abban viszont senki sem kételkedik, hogy emberi kéz alkotta őket, hiszen egyértelmű felületi megmunkálási nyomokat, szerszámokat és kulturális kontextust is feltártak mellettük. Podubravljében ilyesminek nyoma sem volt.
Semir Osmanagić egyébként korábbi nyilvános szereplései során a bosnyák kőgömböket földönkívüli energiatechnológiákkal hozta összefüggésbe. Azt is megjósolta, hogy 2012-re a gömbök majd kozmikus energiasugarakat kezdenek kibocsátani – feltéve, hogy az emberiség spirituális fejlődése eléri a megfelelő szintet. Bár ez a retorika idővel némileg visszafogottabbá vált, az állítások mögött továbbra sincs semmilyen tudományos alap. Földönkívüli-sztori nélkül persze ez a történet sem lenne az igazi.
Geológiai kincsek a múltból.
Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy maga a gömb ne lenne érdekes. A nagyméretű, természetes konkréciók abszolút megérdemlik, hogy tanulmányozzák őket. Magukban őrzik ugyanis a kialakulásuk korának geokémiai viszonyait, a talajvíz jellegét és az üledékek redoxpotenciálját. A vaskonkréciók egyfajta természeti archívumként működnek, amelyek rengeteg információt rejtenek a múltbeli vízáramlásokról és geokémiai ciklusokról.
A bosnyák kőgömb kiváló alapanyaga lehetne egy igazán komoly kőzettani kutatásnak – ehhez azonban kémiai és izotópos elemzésre, a környező kőzetek kormeghatározására és mindezek neves szakfolyóiratban való publikálására lenne szükség.
Amíg viszont ez nem történik meg, a boszniai kőgömb megmarad annak, aminek egy geológus szemével tűnik: egy lenyűgöző, de tökéletesen megmagyarázható természeti jelenségnek a Zavidovići melletti erdőben.
