A szabadkőművesekről hallva sokaknak bizonyára rögtön gyertyafényes titkos gyűlések, világméretű összeesküvések és a történelem menetét megváltoztató titkos kézfogások jutnak eszébe…

A szabadkőművesség vitathatatlanul a történelem legrejtélyesebb és leginkább mitizált testvérisége. De kik ők valójában? Egy új világrend építőmesterei, vagy ősi titkok őrzői? Lebbentsük fel a legendák fátylát, és vizsgáljuk meg a tényeket a történelmi kutatásokra és magukra a szabadkőműves dokumentumokra támaszkodva!

Képzeljük el a középkori Európát: az utakon körzővel és derékszöggel a tarisznyájukban különös alakok vándorolnak. Ők a „szabadkőművesek” (angolul freemasons) – a gótikus katedrálisok elit építői, akik a bonyolult építészet és a geometria titkainak legfőbb letéteményesei voltak. Céheik eleve zárt közösségekként működtek, méghozzá saját rituálékkal, egymás felismerésére szolgáló titkos jelekkel és szigorú hierarchiával (inas, legény, mester).

Az idők azonban változtak, és a gótikus katedrálisok szép lassan átadták helyüket a felvilágosodás korabeli palotáknak. A 18. század elején Angliában figyelemre méltó átalakulás ment végbe: az építők páholyaiba egyre több olyan ember kezdett belépni, akinek semmi köze nem volt a fizikai kőművességhez.