A kőolaj drágulása miatt a dízel nagykereskedelmi ára a korábbi védett ár szintjére, a benziné pedig 6 forinttal e fölé emelkedett. Közben azonban a kutakon a fogyasztói átlagárak a korábbi hatósági árszint közelében maradtak. Az ágazat és a független szakértők szerint nem időszerű az újabb kormányzati beavatkozás, a független benzinkutasok szerint viszont máris megtörtént.

• A kőolaj világpiaci drágulása miatt nőtt a nagykereskedelmi benzin- és gázolajár, de a kutakon a fogyasztói árak a korábbi hatósági szint közelében maradtak
• A Mol emelte a nagykereskedelmi árakat, de a kiskereskedelmi árakat a védett ár alatt tartotta
• A független benzinkutasok szerint ez burkolt kormányzati beavatkozás, miközben ők továbbra sem kapnak kompenzációt a veszteségeikre

A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 14, a gázolajé pedig bruttó 7 forinttal ugrott meg július 15-én. Előbbi 6 forinttal magasabb lett a júniusban megszüntetett 595 forintos védett árnál, utóbbi pedig 615 forinttal éppen elérte azt. Az ok a nemzetközi olajpiacon tapasztalható drágulás, aminek hátterében a közel-keleti geopolitikai krízis kiújulása áll.

Mindenki arra kíváncsi, meddig nőhetnek az olaj- és üzemanyagárak, és mit lép erre Magyar Péter kormánya, aki március elején még 480 forintos benzinárat követelt az akkori kormánytól. A kabinet július 9-én azt ígérte: folyamatosan figyelemmel kísérik az árakat, és ha a piaci folyamatok beavatkozást igényelnek, akkor a vonatkozó rendelet alapján Kapitány István, a szaktárca vezetője azonnal és önállóan, tehát külön kormányzati felhatalmazás nélkül is dönthet a szükséges lépésekről.

Nincs helyzet a kutakon

Közben azonban hiába lódultak meg látványosan a nagykereskedelmi árak, a piacon egyelőre nincs olyan helyzet, ami sürgetné ezeket az intézkedéseket. A Holtankoljak.hu adatai szerint a benzin átlagára 594,6, a dízelé pedig 613,3 forint a töltőállomásokon, vagyis mindkettő a korábbi hatósági árszint alatt maradt.

Mi ez, ha nem kormányzati beavatkozás?!

Ha hivatalosan nem is történt kormányzati beavatkozás az üzemanyagárba, közvetve mégis volt, feltételezi Gépész László, a Független Benzinkutasok Szövetségének (FBSZ) elnöke.

– A Mol július 15-től valóban jelentősen megemelte a nagykereskedelmi árait, de a kiskereskedelmi árait beállította a korábbi védett ár alá egy-egy forinttal. Ezeket viszont kénytelen követni a piac, ha nem akar versenyhátrányba kerülni – magyarázta a szakember, aki szerint ez egyértelműen kormányzati hatásra történt. – Mi ez, ha nem kormányzati beavatkozás? Közben azonban a Mol kereskedelmi partnereinek kell lenyelni veszteségként azt a hasznot, amit a vállalat a nagykereskedelmi árain elér – tette hozzá Gépész László.

Szerinte a kis töltőállomások keserűen csalódtak Magyar Péter ígéreteiben, amelyek arról szóltak, hogy az új kormány a piacgazdaság és a kkv-k mellett fog állni. Egyebek mellett amiatt is, hogy nem fizették ki nekik azt a mintegy 6 milliárd forint kompenzációt, amit még az előző kormány ígért a védett ár miatti veszteségeik enyhítésére.

Ehelyett továbbra is arra kényszerítik őket, hogy ráfizetéssel üzemeljenek, nem egyeztetnek velük érdemben, ami oda fog vezetni, hogy nagyon sok vidéki benzinkút végleg be fog zárni. A kiesést viszont nem fogják bírni logisztikával a nagyobb láncok.

– Ezt a szektort 2022 óta minden kormány gátlástalanul tiporja – fogalmazott az FBSZ elnöke. – Piaci alapon jóval nagyobb áremelés lenne indokolt a jelenleginél, ami oda fog vezetni, hogy elmaradnak a fejlesztések és a beruházások. Ezt hívják elhibázott gazdaságpolitikának – fűzte hozzá Gépész László.

Hagyni kell a piacot működni

Az üzemanyagok ára jelenleg nincs olyan szinten, hogy inflációgerjesztő hatása lenne. Egy újabb kormányzati beavatkozásnak pedig hosszabb távon sokkal súlyosabb gazdasági következményei lehetnek – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, aki szerint hagyni kell a piacot a maga szabályai szerint működni.

– Véleményem szerint a következő egy-két hétben nem fog jelentősen emelkedni a kőolaj ára a jelenlegi 85 dolláros szinthez képest, vagyis erre árazta be a piac az iráni konfliktus kiújulását – mondta a szakember. Hozzátette: – Ehhez hozzájárul, hogy egyre több alternatív kőolaj-szállítási irány is belépett a Hormuzi-szoros mellé.

Grád Ottó szerint elképzelhető, hogy a következő hetekben néhány forinttal még emelkedni fog itthon az üzemanyag ára, de ez nem indokol kormányzati beavatkozást a piaci folyamatokba.

– Ezt az import szállítások fenntartása érdekében is érdemes lenne kerülni, mivel azok a hazai ellátás fontos részét képezik – húzta alá a szakember. – A biztonsági kőolajkészlet feltöltött, az üzemanyagkészletek pedig nagyjából 75 százalékig lettek visszatöltve, de azok újbóli felhasználása semmiképpen nem lenne szerencsés – tette hozzá Grád Ottó.

Havi sok tízmilliárdos veszteséget okozna egy újabb árstop

A nyersolaj ára mintegy 20 százalékkal emelkedett az iráni háború kiújulása óta, és ha a harcok elhúzódnak, a jelenlegi 85 dollárról rövid távon a 90–100 dolláros sávba is felugorhat az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint. A szakértők szerint kormányzati beavatkozás hiányában a magyar autósoknak és az ipari szereplőknek várhatóan az üzemanyagárak további emelkedésére kell felkészülniük.

Aláhúzták, hogy egy újabb hatósági árstop befagyasztaná ugyan a fogyasztói árakat, de havonta sok tízmilliárdos veszteséget okozna a költségvetésnek és az olaj-, valamint üzemanyag-kereskedelemben érintett cégeknek, ráadásul az import csökkenésével komoly ellátásbiztonsági kockázatokkal is járna.

Az Energiaklub szerint a mesterséges árszabályozás helyett sokkal célravezetőbb lenne a háztartások számára az autóhasználatot kiváltó, megfizethető alternatív közlekedési lehetőségek fejlesztése.

A kormányzat álláspontjáról és terveiről a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot kérdeztük, de egyelőre nem reagáltak. Ha érkeznek válaszok, frissítjük cikkünket.

forrás