Pénteken került fel a netre az elképesztő állítás, Karikó Katalin ügynök volt. A világhírű tudós most megtörte a hallgatást, elmondta, mi az igazság.

Megdöbbentő tény derült ki a világ jelenleg leghíresebb, magyar származású tudósáról, a koronavírus legyőzésében kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinát kifejlesztő Karikó Katalinról. Az amerikai-német gyógyszervállalat, a Pfizer-BioNTech alelnökét, aki 1978-ban kezdte meg pályáját Magyarországon, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, azév október 31-én „titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon” beszervezték a Belügyminisztérium III./II.-es osztályára, ami kémelhárítással foglalkozott. Ennek a szervezetnek dolgozott Medgyessy Péter volt miniszterelnök is. Karikót a későbbi országos rendőr-főkapitány, Salgó László szervezte be.

Ezek az információk először Bálint László történész, egykori kémelhárító 2017-ben kiadott, „A hálózati nyilvántartás szereplői” című könyvében szerepeltek először, de akkor még nem sokan ismerték Karikó Katalin nevét. A történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelhető dokumentumok alapján dolgozott, amely iratok másolatának egyes részeit a Blikk is megismerhette. Ezek alapján Karikó Katalin „Lengyel Zsolt” fedőnéven adott le jelentéseket, 1985-tól azonban „pihentették”, azaz befejezte tevékenységét. A kutatót ebben az évben elbocsátották a szegedi intézetből, ezután családjával az Egyesült Államokba költözött.

Az Ön által említett témában – most még! – nem kívánok nyilatkozni. Amit a múltból előrángatott könyveimben írtam, azt minden tekintetben fenntartom, de az értelmezésnél ne csak a közzétett részleteket vegyék figyelembe

– írta megkeresésünkre Bálint László történész.

– A III/II-es ügyosztályt az ország ellen hírszerzőtevékenységek elhárítására hozták létre, itthon és belföldön egyaránt tevékenykedett, tagjai egy része fedésben dolgozott – magyarázta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő történész, aki Karikó beszervezéséről nem tudott, de az állampárti korszak kutatója. Szerinte azért szervezhették be a biológust, mert a szegedi kutatóintézet stratégiai jelentőségű volt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, ahova nyugati és szovjet vendégkutatók és delegációk is sűrűn megfordultak. Így a megyei kémelhárítás érthetően potenciális külföldi hírszerző tevékenységet feltételezett itt, amelynek elhárítására beszervezésekkel tettek lépéseket.

A történész szerint az, hogy Karikót hazafias alapon szervezték be a hatos kartonja szerint, az nem jelent semmit, csupán azt, hogy nem anyagi ellenszolgáltatásért cserébe működött együtt. A kartonja szerint Karikó titkos megbízottként szolgált, ami felülről a második rangú beszervezetteket jelentette, de az érintettek erről nem tudtak, mivel ezt a szolgálatok saját maguk nyilvántartására készítették. Felmerül a kérdés, hogy elítélhetjük-e valakit azért, mert beszervezték. A szakértő szerint ehhez látni kellene, hogy miket jelentett.

Nagyon szigorú morális ítésznek kell lenni, hogy anélkül, hogy látnánk, miket csinált, elmarasztalnánk pusztán a beszervezés ténye miatt

– magyarázta.

A felreppent hírrel kapcsolatban már péntek óta próbáltuk elérni Karikó Katalint, aki most nyilatkozatot adott.

„Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak.

Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot.

Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem.

Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani.

Ezzel a nyilatkozattal lezártnak tekintem ezt az ügyet” – mondta a Telexnek.

A portál szerint Karikó Katalin apja, Karikó János a Forradalmi Tanács tagja volt 1956-ban Kisújszálláson. A forradalom alatti szerepe miatt azonban 1957-ben elbocsátották és négy évig nem kapott állást sem.

forrás: blikk.hu