Novemberben jön a világvége: kevesebb mint egy hónap múlva megsemmisül az emberiség, de ez már 1960 óta tudható: kutatásokkal és matematikai számításokkal is alátámasztották. Vajon mire alapozták az állítást?
1960-ban a Science magazinban – a világ egyik vezető tudományos folyóiratában – megjelent egy cikk a következő címmel: Világvége: 2026. november 13., péntek.
Az emberi faj önmagát pusztítja el
A világvégét Heinz von Foerster, az Illinois-i Egyetem fizikusa és kibernetikai szakértője, valamint két tanítványa, Patricia M. Mora és Lawrence W. Amiot datálta 2026. november 13-ra. A cikk mindenkit megdöbbentett, amikor azt állította, hogy amennyiben az emberiség túlszaporodik, 2026-ra gyakorlatilag megsemmisíti önmagát.
A világvége-elmélet óriási felháborodást váltott ki
A tudós állítása parázs vitákat szült, mert akkoriban világszerte tapintható volt a félelem, hogy a népességnövekedés következtében erőforráshiány alakul ki, ami geopolitikai szinten is konfliktusokhoz vezethetett volna. Ennek alapja többek között Thomas Robert Malthus, XVIII. századi angol pap és közgazdász Tanulmány a népesedés törvényéről (An Essay on the Principle of Population) című műve volt. Ebben a szerző részletezte, hogy
ha a Föld népessége túl gyorsan növekszik, azt az élelmiszer-ellátási lánc nem lesz képes kiszolgálni, vagyis nem lesz elegendő élelem.
Ugyanakkor rengetegen képviselték azt a nézetet is, miszerint az élelmiszer-technológia fejlődése miatt lehetetlen, hogy az emberiségnek ne legyen mit ennie. Ehhez hozzátartozik továbbá, mint azt a Time magazin egy 1948-as cikkében részletezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sokkal több élelmiszer állt rendelkezésre, mint amennyire gyorsan emelkedett a lakosságszám. Emiatt
úgy vélték, hogy csak a fejletlen országokban fordulhat elő, hogy nem lesz elegendő élelem.
Foerster azonban igyekezett világossá tenni, hogy nem arra célzott a világvége-elméletében, hogy az emberiség feléli a rendelkezésre álló élelmiszer-készleteket és éhen hal, hanem arra, hogy amennyiben irreális mértékben túlszaporodik, a bolygó nem lesz képes eltartani a népességet.
Ugyanakkor azt is részletezte, hogy a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy az emberiség ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva a természeti erőknek: célzott ezzel többek között a születésszabályozásra, mint a túlszaporodást megakadályozó egyik lehetőségre.
Mindent összevetve az 1960-ban megjelent világvége-elmélet az 1990-es évek elejéig helytállónak bizonyult, azonban mivel akkoriban elkezdett a népességnövekedés üteme lassulni, az – egyébként matematikai számításokkal is alátámasztott – 1960-as elmélet kezdte érvényét veszíteni.
A BBC a fentiek kapcsán arról ír, hogy Malthus népesedéselmélete a darwinizmusra is hatással volt. Ennek alaptézise szerint ugyanis ha több egyed születik, mint amennyi eléri az ivarérett kort, akkor beindul a természetes kiválasztódás folyamata: az életképesebb egyedek túlélik, a gyengébbek viszont elpusztulnak. Ez a gondolat rokon Foerster elméletével, amely szerint az emberiség idővel felőrli önmagát.
A világvége-elmélet pikantériája
Annak megalkotója, Heinz von Foerster fiatal felnőtt korában bűvészként és illuzionistaként is tevékenykedett: hitelesnek tűnő produkciójával rendre megtévesztette a közönségét. Ennek tudatában felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire hihető, hogy 2026. november 13-án eljön a világvége. Bizakodjunk, hogy ez a nap is csak egy olyan, átlagos péntek lesz, mint bármelyik.
