Hankó Balázs és Seszták Miklós, az Orbán-kormány két volt miniszterének letartóztatását egyelőre 30 napra rendelték el, de kérdés, hogy valójában meddig tarthatók rács mögött az érintett politikusok ítélet nélkül. A letartóztatást első körben 30 nap, de könnyen lehet belőle 3 év is úgy, hogy ítélet még akkor sem lesz.
Mint ismert, csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróság a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség indítványára elrendelte a korábbi kulturális és innovációs miniszter letartóztatását. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával a Nemzeti Kulturális Alap több mint 17 milliárd forintos támogatásai miatt indult az eljárás mindezt megelőzően. Hankó Balázst többórás tárgyalás után helyezték előzetesbe, miközben a családja otthonában házkutatás zajlott. Az ügyészség szerint szökés, elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye miatt kellett 30 napra rács mögé küldeni a volt minisztert, aki fellebbezett a döntés ellen.
Egy másik eljárásban a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatását is, akit a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsít. A bíróság a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolták a döntést.
Jogszerűségi vita az őrizetbe vétel körül
Seszták Miklós védőügyvédje, Papp Gábor a lapunknak nyilatkozva megkérdőjelezte az eljárás szabályosságát: „Bár a parlament felfüggesztette az ügyfelem mentelmi jogát, az onnantól hatályos, amint megjelenik a Magyar Közlönyben, ám az őrizetbe vétel azelőtt történt meg, mielőtt az megjelent volna, így álláspontom szerint az nem jogszerűen történt.”
A kényszerintézkedések jogi háttere és időtartama
A büntetőeljárási törvény alapján a letartóztatás nem büntetés, hanem a bíróság által elrendelt kényszerintézkedés. Alkalmazásához a megalapozott gyanú mellett szükséges a szökés, a bizonyítás megnehezítése vagy az ismételt bűnelkövetés veszélye – írja az Index.
3 év is lehet a 30 napból
Tóth Attila Tas büntetőjogi ügyvéd rávilágított, hogy a bizonyítás akadályozásának veszélyét a bírói gyakorlatban gyakran az alá-fölé rendeltségi viszonyokból vagy a gyanúsított tagadásából vezethetik le, még ha ez utóbbi nem is jelent automatikusan bizonyítékhamisítási szándékot.
A vádemelés előtt elrendelt letartóztatást kezdetben egy hónapra szabják ki, de az ügyészség indítványára a bíróság rendszeresen meghosszabbíthatja. A kényszerintézkedés felső határa a büntetési tételhez igazodik:
Mivel a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele 5-től 10 évig terjedhet, a halmazati szabályok alapján mindhárom érintettet – a két exminiszteren kívül egy volta államtitkár is letartóztatásba került – akár három évig is letartóztatásban tarthatják a vádemelés előtt.
