Bár aláírta az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény-módosítást, és ezzel félreállította magát az útból, Sulyok Tamás köztársasági elnök külön határozatban fejtette ki súlyos aggályait. A távozó államfő szerint több rendelkezés sérti a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét, emellett a közéletet eluraló „verbális abúzusra” is figyelmeztetett.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alaptörvény módosításának aláírását követően külön elnöki határozatot adott ki, amelyben részletesen ismertette kifogásait. A dokumentumban azt írta, hogy bár a módosítás egyes elemei – például az Alkotmánybíróság hatáskörének bővítése – szerinte pozitív változások, több rendelkezést is összeegyeztethetetlennek tart a jogállamiság és a demokratikus működés alapelveivel.
Az államfő külön kifogásolta a közjogi tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat és a cikluskorlátozás egyes elemeit, amelyek véleménye szerint sértik a hatalommegosztás elvét.
Határozatában a közéleti hangnemre is kitért. Úgy fogalmazott:
„Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzusnak, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetésnek egy olyan szélsőséges formája…”
Sulyok szerint ennek a kommunikációs stratégiának az a célja, hogy elhallgattasson és ellehetetlenítsen olyan közjogi szereplőket, akik a demokratikus véleménypluralizmust képviselhetnék. A köztársasági elnök ugyanakkor azt is elismerte, hogy sokan támogatják a változtatásokat.
„Látom és tapasztalom, hogy ezeket a törekvéseket a társadalom jelentős része helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tartja. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom.”
Hozzátette azonban, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelyet szerinte az alaptörvény 17. módosítása is tükröz. Önnek mi a véleménye, helyes volt így félreállítani az útból? Itt szavazhat erről!
A határozatban arra is kitért, hogy köztársasági elnökként rendkívül korlátozott mozgástere volt. Kifejtette: az alaptörvény módosítását nem küldhette vissza újratárgyalásra az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig csak akkor fordulhatott volna, ha az elfogadás során eljárási szabálytalanság történt. Mivel ilyen nem volt, alkotmányos kötelezettségének eleget téve aláírta a módosítást, miközben fenntartotta tartalmi kifogásait.
Sulyok Tamás megbízatása július 20-án ér véget, az elnöki határozat pedig a Magyar Közlönyben is megjelenik.
