A hantavírus kapcsán Rusvai Miklós virológus nyilatkozott a fertőzés veszélyeiről és a hazai járványügyi helyzetről. A szakértő szerint bár az eset aggasztónak tűnhet, nincs ok pánikra, mivel az Európában jelenlévő hantavírusok ritkán okoznak súlyos megbetegedést, és az argentínai típusú vírus elterjedése sem valószínű a kontinensen. Ugyanakkor a nyári időszakban más fertőzések, például a nyugat-nílusi láz jelenthetnek kihívást.
Az Index azt írja, a hantavírus története az 1950-es évek koreai háborújáig nyúlik vissza, amikor amerikai katonákban azonosították először a betegséget. A vírus két fő csoportba sorolható: az „óvilági” változatok, amelyek Eurázsiában, így Magyarországon is előfordulnak, főként vesekárosodást és magas lázat okoznak, míg az „újvilági” változatok, például az Andok-vírus, Amerikában terjednek, és légzőszervi problémákat, tüdőödémát, valamint tüdőgyulladást idézhetnek elő. Az óceánjárón kitört járványt az Andok-vírus okozta, amely az egyetlen olyan hantavírus, amely emberről emberre is terjedhet. A hosszú, akár 40 napos lappangási idő miatt a fertőzött utasok tünetmentesen szállhattak fel a hajóra, majd az út során alakult ki a járvány.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az első haláleset után 29 utas hagyta el a hajót Szent Ilona szigetén, bár Rusvai szerint nem felelőtlenségből, hanem jóhiszeműségből. Az egyik fertőzött utas például Dél-Afrikába repült, ahol a repülőtéri sorban állás közben megfertőzött egy stewardesst, aki később Hollandiában betegedett meg.
Jelenleg azonban sem hatékony gyógymód, sem általánosan elérhető vakcina nincs a hantavírus ellen, bár Koreában és Kína határvidékén már alkalmaznak egy helyi oltóanyagot. A Moderna és más gyógyszercégek is dolgoznak vakcina fejlesztésén, de ezek még nem kaptak engedélyt.
Magyarországon évente néhány tucat hantavírusos eset fordul elő, főként raktári munkások, erdészek és természetjárók körében, akik rágcsálók ürülékével szennyezett porral érintkeznek. Súlyos vesekárosodás csak ritkán alakul ki, de már volt rá példa.
A virológus szerint a nyári időszakban a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz is komoly veszélyt jelenthet. Ez a vírus influenzaszerű tünetekkel kezdődik, de súlyos esetekben agyvelőgyulladást és idegrendszeri problémákat okozhat. A felmelegedés miatt Magyarországon is egyre gyakoribbá válik, és évente több tucat halálesetet okoz Európában. A tuberkulózis is újra felütötte a fejét, legutóbb egy gyáli iskolában, ahol több gyerek fertőződött meg, bár nem betegedtek meg. Rusvai eloszlatta azt a tévhitet, hogy a BCG oltás teljes védettséget nyújt: bár az oltás életre szóló védelmet ad, immunhiányos állapotban a betegség mégis kialakulhat. A virológus szerint a nyári utazások előtt érdemes tájékozódni a célországra jellemző fertőzésekről és szükség esetén oltásokat felvenni.
Rusvai Miklós elmondása szerint az argentínai hantavírus európai elterjedése ugyanakkor nem valószínű, hacsak a vírus nem mutálódik. A szakértő szerint a járványügyi intézkedések eddig megfelelőek voltak, és a helyzet kontroll alatt tartható.
