Nagyon kemény szavakkal dobálózott.
„Remélem annyi haszna legalább lesz a státusztörvénynek, hogy a hozzád hasonlók eltakarodjanak a pályáról. Bár kérdés, hogy egyébként mire lennél alkalmazható”
– írta kommentben Cseri Tamás hódmezővásárhelyi fideszes képviselő egy pedagógusnak, miután az nyíltan bírálta az Orbán-kormány státusztörvényét.
A politikus megnyilvánulását már több ezren olvashatták, Hadházy Ákos a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a történtekre.
A független országgyűlési képviselő az esettel kapcsolatban kifejtette, hogy az itt és most elvének kell érvényesülnie, minél több ember azonnali és határozott fellépése szükséges a hatalommal szemben.
Az érintett pedagógus egyébként 22 éve van a pályán, a szakszervezetnél is tevékenykedik, és elmondása szerint
nem adja fel a harcot
az őket sújtó megszorítások ellen.
Hadházy Ákos bejegyzését változtatás nélkül idéztük:
„Egy vásárhelyi fideszes képviselő nyilvános kommentben fenyeget a bosszútörvénnyel egy tanárt, aki nyíltan bírálja a hatalmat.
Cseri János azt írja, hogy arra lesz jó a státusztörvény, hogy a >>hozzád hasonlók eltakarodjanak a pályáról<<.
Fontos üzenet ez, de ennél SOKKAL FONTOSABB, hogy a megfenyegetett tanárnő
ettől nem ijedt meg
és nevét vállalva háborodik fel a primitív fideszes cinizmus és arrogancia ilyen megnyilvánulásán.
Kovács Szabina 22 éve dolgozik a Klauzál Gábor Általános Iskolában magyartanárként és a szakszervezet tagjaként esze ágában sincsen feladni a harcot.
Sajnos nem túlzás azt mondani, hogy a következő évtizedeink múlnak azon hogy az egyre nyíltabban vaduló hatalomtól egyenként megijedünk-e, vagy rájövünk, hogy ha EGYSZERRE nagyon sokan és nagyon határozottan lépünk fel ellenük, akkor igenis lehet eredményt elérni velük szemben.
És rájövünk-e arra, hogy MOST kell megállítani őket, mert ez a hatalom nem tud leállni és ez a hatalmi arrogancia csak egyre bőszebb lesz. Rájönnek-e az egyes ügyekben (oktatás, erdőírtás, KATA stb) tiltakozók, hogy mindaddig vesztésre vannak ítélve, amíg nem magát a rendszert támadják.
Sajnos sokasodnak azok az ijesztő jelek is, amelyek arról szólnak, hogy
tanárok tömegei döntenek a lelépés mellett.
Azon kívül, hogy jómagam is személyes több ilyen esetről tudok, megdöbbentő jelzéseket kapok olyan piaci cégek munkatársaitól, akik friss munkaerőt keresnek.
Elmondásuk szerint az utóbbi időszakban a jelentkezők negyedede, ötöde tanár, még olyan állásoknál is, amelyeknek
az égadta világon semmi köze a diplomájukhoz.
Pedig tanár nélkül egyszerűen nincs jövő és ez nem egy tüntetési rigmus, hanem a legkeményebb tény.”
