Az első dokumentumból kiderül, hogy Lévai Anikót „Bojtár” fedőnéven figyelték meg egy bizalmas nyomozás részeként, és az is, hogy Orbán Viktort pedig „Viktória” fedőnéven illették a titkos – azóta már nyilvános – iratokban.
Rögtön az első iratból kiderül, hogy Orbán Viktort 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a belső elhárítás, hivatalos nevén a BM III/III-2 Osztálya, de beszervezésétől elálltak. Készült róla környezettanulmány és 1983-ban a Batthyány örökmécsesnél március 15-én rendzavarás címén rendőri intézkedés is volt ellene a budapesti szervek részéről. Ezen felül „A demokráciát, a demokratikus jogokat becsmérlő jellegű cikkeket jelentet meg a „Rajk-féle” választás kapcsán az ELTE szakkollégiumi értesítőjében.” Valamint az is a problémájuk volt vele, hogy 1985-ben előadássorozat megtartására hívta meg a BM III/II-1 (kémelhárítás) Osztály által ellenőrzött Tőkés Rudolfot. 1986-ban bizalmas nyomozás is zajlott Orbán ellen, de bizonyítékok hiányában azt megszüntették. Egyébként azt feltételezték, hogy Orbán Viktor, miután házasságra lép Lévai Anikóval és amennyiben nem sikerülnek budapesti tervei, akkor majd ügyvédként vagy jogtanácsosként a Belügyminisztérium elhárítási területén akar majd elhelyezkedni.
Salgótarján mellé költöztek volna Lévai Anikóval?
Egy másik dokumentumban, amit a Nógrád megyei rendőrök készítettek, Lévai Anikó szerepel. A helyi zsaruk attól tartottak, hogy a pár majd Nógrádba költözik és problémát fognak okozni nekik, ezért környezettanulmányt akartak csináltatni Orbán feleségéről. Azt írták:
„Terve, hogy vőlegényével, aki az említett ügy célszemélye, Salgótarján környékén kertes családi házat bérelnek és itt kívánnak szellemi társasági életet élni barátaikkal.”
A környezettanulmányból aztán ki is derült, hogy Orbánék Salgóbányán ellenzéki tábort akarnak tartani. Az ilyesmitől a hatalom akkoriban igencsak rettegett. Ebben a jelentésben kerülnek elő először a később mindenki által megismert nevek is, mint a tábor lehetséges előadói: Kövér László, Orbán Viktor, Szájer József. (Ez volt egyébként az 1986. augusztus 28. és szeptember 3. között megtartott salgóbányai KISZ-tábor, avagy Jogász Szakkollégiumi Napok, melyet Lévai Anikó, akkor még ügyvédbojtárként, jogász gyakornokként szervezett. Ő egyébként valóban Salgótarjánba költözött ideiglenesen gyakornokoskodni.) Érdekes egyébként, hogy a különböző rendőrkapitányságok III/III-as osztályai össze-vissza használták a fedőneveket. Ebben a Nógrádi jelentésben nem a Bojtár és Viktória neveket használták, hanem Lévai Anikót L. A.-ként hivatkozták, Orbánt pedig simán „Viktor”-ként említik.
A hatalom ekkor megijedt, elkezdték megfigyelni Orbánt és Lévait és társaságukat a fokozódó ellenzéki aktivitás miatt, erről szól a következő dokumentum. „Társadalomra veszélyes csoportosulásban való aktív részvétel gyanúja” miatt zajlott nyomozás. Lehallgató berendezéseket és ügynököket, úgynevezett „társadalmi kapcsolatokat” is bevetettek, hogy megtudjanak mindent Orbánékról.
Megfigyelték a Fidesz megalakításának folyamatát is, a benne résztvevőket „ellenséges célokat realizálni kívánó” személyeknek nevezték. Az erről szóló dokumentumokat minden fontos „elvtárs” megkapta, tehát Orbán Viktor működéséről az ország legfőbb vezetése is tudott, mint Lázár György, az MSZMP főtitkár-helyettese vagy éppen Grósz Károly miniszterelnök.
