Nem akart ügynök lenni
Az egyik dokumentum kifejezetten az Orbán Viktor elleni beszervezési kísérletről szól, ez egy javaslat „társadalmi kapcsolat” törlésére. Az iratból kiderül, hogy államellenes és más bűncselekmények, valamint a KISZ-t károsan befolyásoló jelenségek felderítésével akarták megbízni Orbánt. Hogy miért javasolták mégis a beszervezés törlését? Az iratban ott áll: Megtagadta. Megjegyzésként még az is olvasható, hogy leszerelt. Azaz az akkor még sorkatonaként szolgáló Orbán Viktor visszautasította az akkor sokak által visszautasíthatatlannak hitt „ajánlatot,” ezért törölték a „társadalmi kapcsolatok” közül, dosszié azért készült róla, ez a jelentés is abba került.
Mik azok az ügynökakták?
Az „ügynökakták” elnevezés a magyarországi kommunista diktatúra állambiztonsági szervei – leginkább a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége – által 1945–1990 között létrehozott titkos dokumentumegyüttest jelöli. Az iratok a társadalom szisztematikus megfigyelését, ellenőrzését és manipulálását dokumentálták, részletes feljegyzéseket őrizve a belső elhárítás, a kémelhárítás és a hírszerzés tevékenységéről. Az akták két fő csoportra oszthatók: a beszervezett személyek („ügynökök”, titkos megbízottak, titkos munkatársak) személyi adatait, beszervezési körülményeit és fedőnevét tartalmazó nyilvántartásokra (B dossziék), valamint az általuk készített jelentésekre (M dossziék). Emellett a megfigyelt állampolgárokról vezetett vizsgálati és operatív dossziék is ide tartoznak. A rendszerváltás után az akták sorsa Magyarország egyik legvitatottabb politikai és erkölcsi tabujává vált. Bár jelentős részük az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába került, az állambiztonsági múlt teljes és korlátlan megismerhetősége évtizedeken át elmaradt. A Tisza-kormány november 4-re ígérte az akták nyilvánossá tételét.
