- Gyomorsav-visszafolyás (reflux, GERD): amikor a savas gyomortartalom feljut a nyelőcsőbe, a szervezet reflexszerűen több nyálat termel, hogy semlegesítse azt.
- Bizonyos gyógyszerek: egyes antipszichotikumok (különösen a klozapin), a demencia kezelésére használt kolinészteráz-gátlók, valamint néhány más idegrendszerre ható készítmény mellékhatásként fokozhatja a nyáltermelést.
- Fogászati problémák: gyulladt íny, fogzás, rosszul illeszkedő fogsor vagy fogszabályzó szintén serkentheti a nyálmirigyeket.
- Terhesség: a hormonális változások miatt egyes kismamáknál átmenetileg fokozódik a nyáltermelés.
Neurológiai okok is állhatnak mögötte
Ritkábban a probléma komolyabb: az izomkontroll vagy az idegrendszer működésének zavara is okozhat nyálfolyást. Ilyenkor általában nem a nyál mennyisége nő meg, hanem a nyelés válik nehezebbé vagy ritkábbá. Ez előfordulhat például:
- Parkinson-kórban, ahol a nyelés ritkább és lassabb lesz,
- stroke után, ha az arc- vagy garatizmok egyik oldala meggyengül,
- egyéb idegrendszeri betegségekben, amelyek a nyelési reflexet érintik.
Ezekben az esetekben a nyálfolyás jellemzően nappal is jelentkezik, és más tünetek is kísérik.
Az alvási apnoé különösen gyakori ok
Külön említést érdemel az obstruktív alvási apnoé, amely becslések szerint a felnőttek jelentős részét érinti, és sokan nem is tudnak róla. Ilyenkor alvás közben a felső légutak időnként elzáródnak, a légzés rövid időre kimarad, a szervezet pedig szájjal próbál levegőhöz jutni. A nyitott száj miatt gyakori a nyálfolyás.
Az alvási apnoéra utaló jelek lehetnek:
- hangos, rendszertelen horkolás,
- a partner által észlelt légzéskimaradások,
- fulladásérzésre vagy kapkodó levegővételre való ébredés,
- reggeli fejfájás és szájszárazság,
- nappali fáradtság, aluszékonyság, koncentrációs zavarok.
A kezeletlen alvási apnoé hosszú távon növelheti a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ezért ha a fenti tünetek ismerősek, mindenképp érdemes alvásvizsgálatot kérni.
