Október 28-án kezdődik a téli időszámítás, vasárnap hajnali háromkor az órákat hajnali kettőre állítjuk vissza. A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.
Nem lesz gond a MÁV-nál
Az óraigazítás néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint, a menetrendet azonban emiatt nem kellett módosítani. A 346-os számú, Lőkösházáról hajnali két órakor induló, Budapesten át Bécsig közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáról már a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el. A 347-es számú, a Keleti pályaudvarról 23:10-kor induló, Bukarestig közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd onnét már a téli időszámítás szerint, 2:39-kor megy tovább. A 340-es számú Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebiáról a téli időszámítás szerinti 3 órakor indul Budapestre. A Budapest-Keleti érintésével Bécsbe közlekedő, Kijev–Bécs közvetlen hálókocsit továbbító, EC 140-es számú Hortobágy a téli időszámítás szerinti 3:46-kor indul Záhonyból.
Néhány nemzetközi vonatot – a Beograd nemzetközi gyorsot, a Metropol, a Kálmán Imre, a Wiener Walzer EN-vonatokat, az Ister, a Corona, a Traianus és a Hortobágy nemzetközi InterCity-ket – a külföldi vasúti hálózaton éri majd az óraigazítás.
A belföldi járatok közül a Nyugati pályaudvarról 0:52-kor Szobra és a 0:43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon. A Debrecenből Nagykerekire 2:20-kor, az ugyancsak innét a Nyugatiba 2:29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2:38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2:43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2:45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2:58-kor induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.
Élettani hatások
Sok szakértő szerint az átállítások olyan ugrást jelentenek az emberi szervezetnek, mintha évente kétszer öt hét kiesne az életünkből; több kutatás is kimutatta, az emberek az átállítás után fáradtabbak, ingerültebbek lesznek, és négyszer-ötször annyi közlekedési baleset is történik, mint máskor.
Még egy darabig maradhat az óraátállítás
A korábban tervezett 2019-es cél helyett csak 2021-ben szűnhet meg az óraátállítás az EU-ban, írta korábban a Blombergre hivatkozva a Portfolio. Egy új javaslat szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-án, a télit választóknak október 31-én kellene utoljára állítaniuk az órát.
Ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor december végén és január elején nagyon későn, 8 óra 30 perc körül kel majd fel a nap, cserébe viszont nem lesz olyan nap az évben, amikor sokkal korábban menne le a nap, mint délután 5 óra. Téli időszámítás alkalmazása esetén felkészülhetünk nyáron a hajnal 4 előtti napfelkeltékre.
Itthon tétováznak
Bár a magyar kormány szereti a nemzeti konzultációkat, a Zoom.hu információi szerintkormányzati szinten még nem kezdték el vizsgálni, hazánkban melyik időszámítás lenne megfelelő, pedig egy ilyen, mindenkit érintő döntés hosszú előkészítést igényel. A kérdésben egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium lenne az illetékes, de több minisztériummal is konzultálniuk kell. Valószínű egyébként, hogy hazánk a nyári időszámítás mellett döntene, ez szerepelt korábban a jobbikos Kepli Lajos javaslatában is, ami végül nem jutott el a szavazásig a Parlamentben.
