A gazdasági és energetikai miniszter a dízeltámogatásról, a rezsicsökkentésről és a Paks II beruházásról is beszélt a Telexnek adott interjújában. A tervezett vagyonadóval kapcsolatban elmondta, ő örömmel fogja befizetni, és szerinte mindenkinek így kellene tenni, akiket az ország korábban támogatásokkal segített.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek adott interjújában beszélt a vállalati szféra és a magyar közigazgatás közötti különbségekről, amit egy ponton sokkolónak nevezett.
A Shell volt globális alelnöke szerint a nemzetközi gazdasági életben már régen nem volt annyi papíralapú ügyintézés, mint a magyar minisztériumokban.
Elmondása szerint menedzseri filozófiájának alapja, hogy a döntési jogköröket minél alacsonyabb szintre kell helyezni, ezzel szemben a közigazgatásban azt tapasztalta, hogy „még mindig nagyon-nagyon sok ember részt vesz a döntéshozatalban”. Zavarónak tartotta a túlzott hierarchiát is, példaként említette a külön miniszteri liftet.
A minisztersége elején elkövetett kommunikációs hibáiról, például a szabad szülészválasztásról szóló Facebook-posztjáról azt mondta, megtanulta a leckét. „Nem publikusan kell ezt a véleményt így akkor kimondani először, jobb ezt így megbeszélni, és akkor egyetérteni valamivel” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a kormányülések hangulata jó, és a miniszterek aktívan részt vesznek egymás területeinek megvitatásában.
A dízelautósoknak nyújtott, havonta 5000 forintos támogatásról elmondta, hogy az összesen 40 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.
Elismerte, hogy felmerült az a jogos kérdés is, hogy egy tudatosan közlekedő állampolgár miért finanszírozza ezt. A megoldást egy kompromisszumnak nevezte.
Az ország energiaellátásával kapcsolatban közölte, a gáztárolók fel vannak töltve a télre, az ellátás fizikai biztonsága garantált, a kérdés inkább az ár. Az orosz gázimport 2027-es leállításával kapcsolatban optimista.
– jelentette ki. Szerinte az előző kormány túlságosan az orosz importra támaszkodott.
A Paks II beruházásról elmondta, a kormány az év végéig felülvizsgálja a szerződéseket és az üzleti modellt. Kapitány szerint az energiapiaci helyzet teljesen más, mint 2014-ben volt, és a projekt megvalósulása súlyos késésben van. Hozzátette, a Paks I atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása is egy komoly opció.
A nyári dunai alacsony vízállás okozta krízishelyzetről azt mondta, az „egy olyan dunai vízszintet eredményezett, amit az eredeti elképzelésekben úgy gondolták, hogy tízezer év múlva fog bekövetkezni.”
A rezsicsökkentés rendszerét a kormány nem tervezi megszüntetni, de a miniszter szerint a fő cél az energia árának csökkentése, hogy a felosztás kérdése másodlagos legyen. Célként tűzte ki, hogy 2030-32-re az energiaimport arányát 20-25%-ról 5% alá csökkentsék.
A kormány gazdaságpolitikájáról elmondta, a korábbi, akkumulátorgyárakra és autóiparra épülő modell helyett a magyar kis- és középvállalkozások megerősítését célzó Ganz-Ábrahám programot indítják el. A cél, hogy a magyar cégek ne csak az uniós támogatások megszerzésében, hanem a termelékenységben és az exportban is hatékonyak legyenek.
A tervezett vagyonadóról is beszélt, ami személyesen is érinti majd.
– mondta. Hozzátette, a vagyonosok reakciója vegyes. „Találkozom olyanokkal is, akik számára ez a világ legnagyobb problémája”, de szerinte azoknak, akiket az ország korábban támogatásokkal segített, örömmel kellene befizetniük az adót.
Azt is hozzátette: „Ha olyan országban élünk, ahol az adófeltételek általában nem excesszívek, és vagyonossá váltunk, akkor a minimum az, hogy visszaadunk a társadalomnak ebből.”
A teljes interjú:
