Megállíthatatlanul, könyörtelenül közeledik a hőkupola Magyarország felé – ráadásul egyelőre nem tudni, pontosan meddig marad fölöttünk. Míg szerdán még csak 30–35 fokos melegre számíthatunk, a hétvégére ez az érték drasztikusan megugrik: 38–39, sőt helyenként akár a 40 Celsius-fokot is elérheti a csúcshőmérséklet.

• A hétvégére akár 40 fokos hőség várható Magyarországon a közelgő hőkupola miatt.
• A Föld legmagasabb hivatalos hőmérsékletét a kaliforniai Halálvölgyben mérték: 56,7 °C.
• Skandináviában és a déli féltekén most 10-17 fokos hűvös idő uralkodik, míg nálunk kánikula lesz.

Hogy ez a 40 fok elviselhetetlenül forró-e vagy sem, az viszonylagos. Bolygónk más részein ez az időjárás nyáron akár még enyhének serves számíthat, miközben vannak olyan pontjai a Földnek, ahová most gondolkodás nélkül elmennénk hűsölni.

A Föld legforróbb pontja: 57 fok árnyékban

A Föld legmelegebb helye Kaliforniában a hírhedt Halálvölgy (Death Valley). A hivatalosan mért legmagasabb hőmérsékletet itt regisztrálták 1913. július 10-én: egészen pontosan 56,7 Celsius-fok volt.

Bár a kopár katlan nevéről a legtöbben egy teljesen lakatlan pusztaságra gondolnak, valójában állandó lakói is vannak: nemzeti parki dolgozók, kutatók, illetve az őslakos timbisha shoshone indiánok kis közössége éli itt mindennapjait. Sőt, az extrém sportolók egyik kedvelt helyszíne is: pont a legforróbb nyári napokon, július közepén rendezik meg a híres Badwater-ultramarathont, ahol a futók az 50 fok feletti kánikulában teljesítik a több mint 200 kilométeres távot.

A meteorológia szabályai szerint a hivatalos mérést árnyékban, szellőző mérőházban, a talaj felett két méterrel kell elvégezni. Ha a talaj hőmérsékletét nézzük, ott valóban mértek már ennél drasztikusabbat is: az iráni Lut-sivatagban a műholdak 70 fok feletti felszíni forróságot is rögzítettek, de a levegő hivatalos hőmérsékleti csúcsa továbbra is a kaliforniai Halálvölgyé.

Ahol a 40 fok a normális mindennapok része

Míg nálunk a 40 fok már elviselhetetlen, extrém időjárásnak számít, a Közel-Kelet nagyvárosaiban – például Dohában, Dubajban vagy Kuvaitvárosban – a nyári hónapokban ez teljesen természetes, sőt, a 45-48 fok sem ritka.

Az ott élők alkalmazkodtak ehhez a klímához. A nappali órákban az utcák kiürülnek, szinte senki sem tartózkodik a szabadban, hacsak nem muszáj. Mindent túlhűtenek: a bevásárlóközpontok, irodaházak, autók, de még a buszmegállók egy része is zárt és klimatizált. Amikor lemegy a nap, és a levegő 35 fok környékére hűl, az emberek akkor merészkednek ki a parkokba, az éttermek teraszaira, és az élet éjszaka pörög fel igazán.

Mikor válik a hőség halálossá?

Mi lehet az a hőfok, amit az emberi szervezet már képtelen elviselni? A tudósok szerint az, hogy mi az elviselhető hőmérséklet, a levegő páratartalmától is függ. Ennek oka, hogy a testünk izzadással, a párolgás útján hűti magát.

Ha a levegő rendkívül párás (megközelíti a 100 százalékot), az izzadság nem tud elpárologni a bőrről. Ilyenkor már a 35 Celsius-fokos fülledt meleg is életveszélyes lehet néhány órán belül, mert a testhőmérséklet folyamatosan emelkedik. Száraz hőségben, ahol alacsony a páratartalom, az emberi szervezet sokkal többet is kibír, de az 50 Celsius-fok feletti tartományban védelem és árnyék nélkül már percek alatt hőguta fenyeget bárkit.

Akikre most a leginkább irigykedünk

A hétvégi, 40 fokos perzselő hőségben valószínűleg sokan vágynak majd arra, hogy máshol ébredjenek. Például a déli féltekén, ahol most éppen tél van. Ausztrália déli részén vagy Új-Zélandon a nappali csúcshőmérséklet jelenleg 10–15 fok körül alakul, éjszaka pedig az 5 fokot súrolja. Ott most az emberek kabátban járnak az utcán, és fűtenek az otthonaikban.

De nem kell a világ másik végére utaznunk a felfrissülésért. Észak-Európában, a Skandináv-félsziget legészakibb részein egészen más a nyár. Míg mi hazánkban a hétvégén a 40 fokos hőkupola alatt fogunk izzadni, a norvégiai Tromsø-ben, a svédországi Kirunában vagy a finn Lappföldön az átlagos nappali csúcs 14–17 fok körül alakul. Európa legészakibb lakott településén, a Spitzbergákon található Longyearbyenben pedig az előrejelzések szerint mindössze 7–9 fokot mutatnak majd a hőmérők.

Ugyanakkor még az északi sarkvidék sem teljesen védett a klímaváltozástól. Tavaly olyan extrém hőhullám érte el Lappföldet, hogy a sarkvidéki területeken is 30–33 fokos hőséget mértek. A hőségtől megzavarodott rénszarvasok ekkor elhagyták az erdőket, bemenekültek a lakott városokba és alagutakba hűsölni, és a helyi lakosok döbbenten nézték, ahogy a csordák a tengerparti strandokon és a kerti locsolók alatt próbálják átvészelni a számukra elviselhetetlen forróságot.

forrás