A volt miniszterelnök az akadémia honlapján megjelent írásában vette védelmébe a felcsúti utánpótlás-nevelést. Azzal érvelt, hogy a válogatott keretek jelentős részét ma már az ott nevelt labdarúgók adják.
Orbán Viktor vasárnap a Puskás Akadémia honlapján reagált a frissen közzétett tao-adatokra és az azokat bíráló írásokra. Többen is feltették a kérdést, hogy miért éppen Felcsút kapott kiemelt összeget? A volt miniszterelnök szerint a Puskás Akadémiára érkező milliárdokból „az egész nemzet gyarapodott”, miközben a felcsúti klub külön-külön több pénzt kapott, mint például a jégkorong-, a vízilabda- vagy a röplabdaszövetség.
A kormány szerdán tette közzé a 2015/2016-os szezontól a 2025/2026-os idényig terjedő időszak tao-térképét. A hivatalos adatok szerint ebben a 11 évben összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást állítottak ki.
Az adatközléssel egy időben azt is bejelentették, hogy a sport-tao-rendszer 2026 végén megszűnik, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást adnak az egyesületeknek és az utánpótlásnak.
A felcsúti klub csütörtökön közleményben reagált az adatokra, és „megtévesztőnek”, valamint „hergelésre alkalmasnak” nevezte a kormány tao-térképét. Pénteken a Nemzeti Sport Online-on Kun Zoltán „De miért éppen Felcsút?” címmel jegyzetet közölt. Kun szerint nem találni észszerű magyarázatot arra, hogyan nőhetett ki egy NB I-es csapat stadionnal egy alig kétezer fős faluban, és a klub közleményét is élesen bírálta.
Orbán Viktor vasárnap a Puskás Akadémia honlapján közölt válaszcikket „Ezért Felcsút” címmel. A volt kormányfő azzal kezdte írását, hogy a politikai nézetek homályosítják el az emlékezetet, és írják felül a nyilvánvaló tényeket, amelyekre a sportot ismerő jegyzetírónak is illene emlékeznie.
A volt miniszterelnök szerint a Puskás Akadémia a teljes magyar sportban felhasznált forrásoknak csupán a 2–2,5 százalékát kapta. Azzal érvelt, hogy a 2011-ben bevezetett tao-rendszer koncepciója éppen Felcsúton született meg az akadémia szakmai tapasztalatai és konferenciái nyomán, a modellt pedig a kormánynak Brüsszelben is meg kellett védenie. Felidézte: szerinte 2010-ben csupán három futballakadémia működött az országban, és Felcsúton már akkor zajlottak a legjelentősebb utánpótlás-fejlesztések, amikor a Fidesz még ellenzékben volt.
Érvei között szerepel, hogy szerinte a felnőtt és az U21-es válogatott keretének 20–25 százalékát ma felcsúti nevelésű játékosok adják. Példaként hozta fel Kleinheisler László 2015-ös oslói gólját, amellyel 44 év után jutott ki a magyar válogatott az Európa-bajnokságra, valamint az angolok elleni 2022-es 4–0-s idegenbeli győzelmet, ahol Sallai Roland kétszer, Nagy Zsolt pedig egyszer talált be. Azt is hozzátette, hogy
A volt kormányfő érvelése szerint
A felcsúti akadémia eredményességét ráadásul korábban maga a sportági szövetség is véleményt mondott. Az MLSZ korábbi elemzése szerint bár közel 510 milliárd forint tao-támogatás ment a hazai futballra, az elvárt szakmai fejlődés elmaradt. A szövetség adatai szerint az utánpótlásra szánt 186 milliárd forint legnagyobb részét nem tehetséggondozásra, hanem bérekre és működésre fordították a klubok, miközben az országban indokolatlanul sok akadémia jött létre a felcsúti mintára.
Via Index
