Csunderlik Péter történész szerint a Tisza Párt vezetője a Fidesz saját emlékezetpolitikáját fordította az Orbán-kormány ellen. A CEU konferenciáján elhangzottak alapján a nemzeti jelképek visszavétele döntő csapást mért a korábbi vezetésre.
Csunderlik Péter történész szerint a NER bukásához nemcsak a gazdasági nehézségek és az elakadó uniós pénzek vezettek, hanem az is, hogy a hatalom elveszítette a nemzeti szimbólumok feletti uralmát: a rendszer saját jelképeit – a kokárdát, a nemzeti zászlót és 1956 örökségét – végül a Fideszben nevelkedett Magyar Péter fordította Orbán Viktor ellen.
Csunderlik erről a CEU és a Political Capital közös, Budapest Fórum című konferenciáján beszélt, amiről a Magyar Hang számolt be.
A történész szerint a korábbi kormánypárt úgy állította be a helyzetet, hogy a magyar érdekeket kizárólag a szuverenisták képviselik, a többiek pedig nemzetellenes, idegeneket kiszolgáló baloldaliak. Ezzel szemben Magyar Péter új típusú szereplőként lépett fel, és a saját terepén győzte le Orbán Viktort.
Csunderlik felidézte, hogy miközben korábban még az ellenzéki tüntetéseken is vita tárgya volt a kokárda és a magyar zászló használata, Magyar visszavette ezeket a nemzeti jelképeket.
A történész szerint az 1956-os mítosz is teljesen szétesett a korábbi vezetés körül. Míg Orbán 1989-ben szovjetellenes szabadságharcosként tűnt fel Nagy Imre újratemetésén, 2022 utánra Vlagyimir Putyin informális szövetségese lett, a kormányzati kommunikációban pedig Brüsszel lépett Moszkva helyére.
Csunderlik szerint a NER felépítése nem az 1989-es rendszerváltásra, hanem a kiegyezés utáni Tisza István-korszakra hasonlított. Akkoriban az államigazgatást megszálló kormánypárt úgy alakította a választási rendszert és a körzeteket, hogy az ellenzéki szavazók többsége ellenére is biztosítani tudja a parlamenti uralmát.
A történész emlékeztetett, hogy Orbán Viktor már a kilencvenes években Tisza Istvánt választotta történelmi előképül. Ennek a folyamatnak a részeként állították vissza 2014-ben Tisza szobrát a Parlament mellett, miközben Károlyi Mihályét elszállították a térről.
A Horthy-korszakban a hatalom úgy vélte, hogy a veszélyes modernitással szemben egy erős kezű vezető tudja megvédeni a magyarokat, a liberalizmus pedig zűrzavarhoz vezet. Csunderlik szerint ezzel a gondolkodásmóddal állítható párhuzamba az, amikor Orbán Viktor az utóbbi években egy újkommunista digitális tanácsköztársaságról beszélt.
Szerinte az Orbán-kormány számára fontosabb volt, hogy Tiborcz István elkerülje a börtönt, mint a megegyezés az unióval, ezzel pedig végleg megbukott az az állítás, hogy a haza nem lehet ellenzékben.
A történelmi jelképek körüli vita már a választási kampányban is meghatározó volt, amit az akkor még ellenzéki Tisza Párt tudatosan használt fel a kormánypárti pozíciók megingatására. A kampányban fontos hivatkozási pont lett A szavazat ára című dokumentumfilm is, amely a szavazatvásárlásról és a mozgósításról szóló vádakat dolgozta fel.
Magyar Péter Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulóján az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a volt miniszterelnök aprópénzre váltotta az 1989-es beszédét és teljes korábbi örökségét.
