Piros, sárga, zöld – ezt a három színt minden autós kívülről ismeri. De mi lenne, ha egy nap egy negyedik fény is megjelenne a kereszteződésekben? Nem egy újabb kötelező megállást vagy különleges elsőbbségi szabályt jelezne, hanem az önvezető autók összehangolt mozgására figyelmeztetne. Amerikai kutatók egy fehér fénnyel működő rendszert dolgoztak ki, amely a jövőben teljesen új módon szabályozhatná a forgalmat.
Fehér lámpa az önvezető autók miatt
A különleges megoldást az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói vizsgálták. Az úgynevezett „white phase”, vagyis fehér fázis lényege, hogy az önvezető járművek ne kizárólag a hagyományos közlekedési lámpára várjanak, hanem egymással és a kereszteződés vezérlésével is kommunikáljanak. Így az autók összehangolhatják, mikor és milyen sorrendben haladjanak át a csomóponton – írja a Blic.
A fehér fény ebben a rendszerben az ember által vezetett autósoknak is fontos üzenetet adna. Ha a lámpa fehéren világít, a sofőrnek lényegében annyi lenne a dolga, hogy kövesse az előtte haladó járművet. Ha az előtte haladó autó áthalad a kereszteződésen, ő is mehet, ha pedig megáll, akkor neki is meg kell állnia.
Nem egyszerűen egy negyedik „mehet” jelzés lenne
A koncepció mögött az áll, hogy az önvezető autók számítógépei sokkal gyorsabban képesek egymással kommunikálni és összehangolni a mozgásukat, mint ahogy az emberi sofőrök reagálnak egymásra. Az autonóm járművek így egyfajta mozgó forgalomirányítóként működhetnének.
A kutatók elképzelése szerint a fehér fázis csak akkor aktiválódna, amikor elegendő önvezető vagy kommunikációra képes jármű közeledik a kereszteződéshez. Ha túl kevés ilyen autó lenne jelen, a rendszer visszatérne a hagyományos piros–sárga–zöld működéshez.
Ez azért fontos, mert a rendszer nem feltételezné, hogy egyik napról a másikra eltűnnek a hagyományos autók az utakról. A kutatók éppen arra kerestek megoldást, hogyan lehetne az önvezető és az ember által vezetett járműveket ugyanabban a forgalomban összehangolni.
Kevesebb dugó és kevesebb felesleges megállás
A kutatás számítógépes forgalmi szimulációkon alapult, nem pedig már működő közúti teszten. Az eredmények szerint a fehér fázis alkalmazása javíthatja a forgalom áramlását, különösen akkor, ha az úton egyre több önvezető jármű közlekedik.
A kutatók egyik példája szerint már 10 százalékos autonómjármű-részarány mellett is körülbelül 3 százalékkal csökkent a késlekedés, 30 százalékos aránynál pedig 10,7 százalékos csökkenést mértek a szimulációban. A tanulmány bizonyos összehasonlításokban ennél jóval nagyobb késéscsökkenést is kimutatott, de ezek nem azt jelentik, hogy a valódi városi dugók minden esetben 90 százalékkal megszűnnének.
A kevesebb megállás az üzemanyag-fogyasztás szempontjából is kedvező lehet. Ha az autók ritkábban állnak meg, majd gyorsítanak fel újra, kevesebb energiát kell elpazarolniuk a folyamatos stop-and-go közlekedésben.
A gyalogosokra is gondoltak
A kutatók később a gyalogosforgalmat is beépítették a modellbe. A 2024-ben közzétett továbbfejlesztett kutatás szerint a fehér fázis nemcsak a járművek, hanem a gyalogosok várakozási idejét is befolyásolhatja. A szimulációkban az önvezető járművek arányának növekedésével csökkent az átlagos késlekedés, miközben maga a fehér fázis bizonyos helyzetekben további javulást eredményezett.
Ez azonban továbbra is kutatási koncepció. Az amerikai egyetem maga is hangsúlyozta, hogy az önvezető járművek és az ehhez szükséges infrastruktúra még nem tart ott, hogy rövid időn belül minden kereszteződést ilyen rendszerrel szereljenek fel.
A fehér közlekedési lámpa egyébként nem teljesen új ötlet
Érdekes módon a fehér fény már ma is jelen van bizonyos közlekedési lámpákban, csak egészen más céllal. Európa több országában speciális, elsősorban villamosok és egyéb közösségi közlekedési járművek számára kialakított jelzőlámpákat használnak, amelyek fehér fényű jelekkel mutatják a továbbhaladás lehetőségét és irányát. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és más országokban is találkozhatunk ilyen rendszerekkel.
Vagyis egy fehér lámpa önmagában nem lenne példátlan az utakon. Az észak-karolinai kutatók ötlete abban különleges, hogy a fehér fény egy teljesen új forgalomirányítási logikát jelezne: azt, hogy az önvezető járművek éppen egymással összehangolva haladnak át a kereszteződésen.
Japánban még a zöld sem egészen zöld
A közlekedési lámpák színei körül egyébként akadnak más érdekes különlegességek is. Japánban például a továbbhaladást engedélyező jelzéshez a „kék” kifejezést használják, noha a lámpa a világ többi részén megszokott zöldhöz áll közel.
A japán rendőrség tájékoztatása szerint az országban 1930-ban jelentek meg a modern közlekedési lámpák. A jogszabályok kezdetben zöld jelzésként hivatkoztak rájuk, a köznyelvben azonban elterjedt a „kék jelzés” elnevezés. 1947-ben ezt a jogi szóhasználatban is átvették, majd az 1970-es évektől olyan árnyalatú jelzéseket kezdtek alkalmazni, amelyek a kékhez közelebb állnak, miközben továbbra is a zöld jelzés funkcióját töltik be.
Mikor jelenhet meg a negyedik lámpa?
Egyelőre nincs olyan döntés, amely alapján a hagyományos piros–sárga–zöld közlekedési lámpákat világszerte fehér jelzéssel egészítenék ki. A negyedik szín jelenleg kutatási és szimulációs koncepció, amelynek gyakorlati bevezetéséhez nemcsak új jelzőlámpákra, hanem egymással kommunikáló járművekre, megfelelő úthálózati infrastruktúrára és új közlekedési szabályokra is szükség lenne.
Ha azonban az önvezető autók valóban tömegesen elterjednek, a mai közlekedési rendszer egyre több elemét kellhet hozzájuk igazítani. A piros, sárga és zöld mellé így akár valóban bekerülhet egy negyedik szín is – és ha egyszer megjelenik, a fehér lámpánál nem az lesz a kérdés, hogy „mehetek-e?”, hanem az, hogy az előttünk haladó autó merre indul.
