Az utóbbi hónapokban felerősödtek a találgatások a Tesco közép-európai, így a magyarországi hálózatának jövőjéről is. Iparági információk szerint ugyanis felmerült egy esetleges Tesco–Kaufland-tranzakció lehetősége, miközben a cseh és a szlovák üzletág iránt több nagy nemzetközi kiskereskedelmi lánc is érdeklődhet.
A Financial Times júliusban arról számolt be, hogy a brit anyavállalat a Goldman Sachs és a Citi pénzügyi tanácsadók bevonásával vizsgálja régiós érdekeltségeinek értékesítési lehetőségeit. A tervek szerint a cseh és a szlovák üzletágat a magyarországi hálózattól különválasztva értékesítenék.
A cseh és a szlovák piac iránt a Schwarz Group – amelyhez a Lidl és a Kaufland is tartozik –, valamint a holland Ahold Delhaize és a lengyel Biedronka is érdeklődhet. A közép-európai érdekeltségek értékesítése illeszkedne a Tesco elmúlt évtizedben követett stratégiájába, amelynek részeként a vállalat fokozatosan csökkentette az Egyesült Királyságon és Írországon kívüli jelenlétét.
A Portfolio cikke szerint a magyarországi kivonulásról szóló híresztelések az elmúlt tíz évben már többször felbukkantak, a jelenlegi piaci és szabályozási környezet azonban új szempontokat vet fel. A hazai Tesco pénzügyi eredményei javultak: a legutóbbi üzleti évben 741,4 milliárd forintra nőtt az árbevétele, miközben az adózott vesztesége 10,3 milliárd forintra mérséklődött.
A működési környezet ugyanakkor továbbra is számos kihívást tartogat a kiskereskedelmi szektor számára. A különadók, a plázastop, valamint a korábbi árstopok egyaránt hatással vannak a vállalatok működésére és beruházási lehetőségeire.
A lehetséges vevő
Ebben a helyzetben merült fel a német Kaufland neve a magyarországi Tesco-hálózat lehetséges vevőjeként. A Lidllel ellentétben a Kaufland nagyobb alapterületű, szélesebb választékot kínáló üzletekkel működik, így elméletben illeszkedhetne a Tesco meglévő infrastruktúrájához. A vállalat azonban egyelőre óvatosan nyilatkozik a magyarországi tervekről.
„Jelenleg nem tervezzük a belépést a magyar kiskereskedelmi piacra” – reagált a lap megkeresésére a Kaufland, hozzátéve, hogy folyamatosan elemzik a nemzetközi piacokat.
A Portolio szerint a szektor szakértői úgy látják, a magyar piacra való belépést a jelenlegi szabályozási környezet, ezen belül különösen a plázastop is nehezítheti.
A hazai kiskereskedelmi szektor jövője szempontjából az is fontos lehet, hogyan alakul a kormányzat és a piaci szereplők közötti párbeszéd. A közelmúltban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetéseket kezdeményezett az ágazat meghatározó szereplőivel, köztük a Lidl vezetésével.
A megbeszélések célja az volt, hogy „új alapokra helyezzék a kormány és a kiskereskedelmi vállalatok együttműködését”, illetve felülvizsgálják azokat a szabályozásokat, amelyek indokolatlan terhet jelenthetnek a vállalkozások számára. A szektort érintő alapvető adó- és szabályozási terhek azonban egyelőre érvényben maradtak.
