Belföld, Hírek

1700 milliárd forint uniós pénz érkezhet Magyarországra, visszatérhet az Erasmus – zöld utat adott az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a jogállamisági reformok értékelése után a korábbi védintézkedések megszüntetését indítványozta. A végső szót a tagállamok mondják ki, a döntésre egy hónapjuk van.

 

Több mint három évig tartó bizonytalanság, zárolt kutatási keretek és az egyetemi csereprogramokból kirekesztett magyar diákok ezrei után szerdán áttörést jelentő lépést tett Brüsszel. Az Európai Bizottság hivatalos közleményében azt javasolta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételességi eljárás keretében még 2022-ben elrendelt védintézkedéseket.

A Bizottság szerint Magyarország orvosolta a korábban azonosított hiányosságokat az uniós költségvetés védelmével összefüggő területeken, így elhárulhatnak az akadályok a felfüggesztett 4,2 milliárd eurós, mintegy 1700 milliárd forintos kohéziós forrás felszabadítása elől.

A döntés nyomán a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói előtt is megnyílhat az út, hogy ismét közvetlenül hozzáférjenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéskor úgy fogalmazott:

„Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ma 4,2 milliárd euró felszabadítását javasoljuk, és újra megnyitjuk az Erasmus+ és a Horizont Európa kapuit a magyar hallgatók és kutatók előtt. Örülök, hogy ismét teljes mértékben részesülhetnek az Uniónk által nyújtott lehetőségekből.”

A javaslat elfogadásáról a végső szót a tagállamok kormányait képviselő Európai Unió Tanácsa mondja ki, amelynek a tervezet benyújtásától számítva pontosan egy hónap áll rendelkezésére a döntéshozatalra. Amíg a Tanács nem hoz határozatot, az Erasmus- és Horizont-hozzáférés, illetve a kifizetések sem indulhatnak újra.

Az eljárás alapját jelentő szankciókat a Tanács még 2022. december 15-én vezette be, miután rendszerszintű kockázatokat azonosított a közbeszerzések átláthatóságában, a korrupció elleni fellépésben, az ügyészségi munka függetlenségében és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésében. Az akkori döntés értelmében három kohéziós operatív program kötelezettségvállalásainak 55 százalékát zárolták, a kuratóriumok által irányított modellváltó egyetemekkel pedig megtiltották az új támogatási szerződések megkötését.

A Bizottság mostani értékelése szerint a korábbi hiányosságokat kezelték: megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit és adathozzáférését, átfogó vagyonnyilatkozati rendszert vezettek be, kiterjesztették a nyomozó hatóságok és az ügyészség határozatainak bírósági felülvizsgálatát, szigorították az uniós pénzek ellenőrzését, valamint rendezték az alapítványi fenntartású intézmények összeférhetetlenségi kockázatait is.

A brüsszeli megegyezéshez vezető folyamat július 10-én vett döntő fordulatot, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a független vádhatóság joghatóságát 2021-ig visszamenőleg is elismerve. Később, augusztus végén Lannert Judit oktatási miniszter jelentette be, hogy a kabinet minden szükséges jogi és szervezeti akadályt elhárított a modellváltó egyetemek körül, így a 2026/2027-es tanévtől semmi sem gátolja az Erasmus-program újraindulását a 21 érintett intézményben.

A végső szakaszt a szeptember 9-i levél nyitotta meg, amellyel a kormány hivatalos értesítést küldött Brüsszelnek a vállalt intézkedésekről, és amelynek részletes vizsgálata után a Bizottság mostanra a feloldás javaslatát terjesztette a Tanács elé.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?