A dohánytermékek jövedéki adójának drasztikus emelése dobozonként akár 300 forintos drágulást is hozhat, ami sokakat terelhet a szürke- és feketepiac irányába. Bár sokan próbálnak külföldi webshopokból ízesített e-cigit vagy kapszulás dohányt rendelni. Túl azon, hogy a NAV szigorúan bünteti a netes vásárlást, a kétes minőség pedig egészségügyi kockázatot is jelent. Vannak legális kerülőutak: a gyártók által kínált ártalomcsökkentett alternatívák vagy a szabályok betartásával intézett külföldi vásárlás.
A feketekereskedelemnek kedvezhet a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, azonban a kép ettől jóval árnyaltabb, hiszen azon is múlik, hogy milyen dohányterméket próbálnak meg helyettesíteni a fogyasztók.
Jön az áremelés
Írtuk, egy új törvényjavaslat alapján jelentős jövedékiadó-emelés várhat a dohánytermékekre, ami a korábbi, év eleji 40 forintos drágulás után most dobozonként átlagosan 300 forintos áremelkedést hozhat. A napi egy dobozzal szívó dohányosnak akár havi 90 ezer forintos összkiadást is jelenthet. A jövedéki adót szálanként, illetve kilogrammonként állapítják meg, ez függ a dohánytermék típusától, ami kategória szerint lehet a hagyományos (idetartozik a szivarka is), a hevített, illetve a vágott dohány. Mivel az utóbbi kategória a legolcsóbb, ennek a fogyasztóközönsége a leginkább árérzékeny, már kisebb áremelésre is reagálhat úgy, hogy más, alternatív beszerzési forrás után néz vagy megpróbálja helyettesíteni. Ennél fogva az iparági konszenzus az, hogy a több lépésben bevezetett kisebb áremelkedéshez előbb hozzá lehet szokni mint az egyszeri, a cikkben említett háromszáz forintos nagyságrendű ársokkhoz.
Mik az alternatívák?
A hevített dohánytermékeket vannak, akik a hagyományosak helyettesítőjeként keresik vagy egyszerűen átálltak rá, mert kevesebb káros anyagot tartalmaz.
A legnépszerűbb füstmentes típusok a hevítőrudas technológiát képviselő IQOS, a glo, illetve a nikotinpárnák (ezek csak nikotint tartalmaznak), illetve az e-cigik, ezeket nevezik a köznyelvben elfbarnak, manórúdnak.
Mint ismert, Magyarországon dohányterméket vagy nikotintartalmú terméket kizárólag a Nemzeti Dohányboltokban lehet legálisan értékesíteni, a választék pedig kisebb annál, mint amire kereslet lenne. Itt jönnek képbe a már említett kerülőutak és nem is mindig a szándékos adóelkerülés céljával, ám a be nem fizetett járulékkal a minőség-ellenőrzés is elmarad, és ez jelenti a valódi kockázatot.
Kicsiben legális
Az ízesített termékek annak ellenére gyakoriak, hogy idehaza nem lehet legálisan kapni, forgalmazni. Kevésbé kockázatos beszerzési forrást jelent az országhatár túloldalán megvenni abban a tagállamban, ahol legálisan forgalmaznak ilyet – nem is kell sokat utazni érte. Kisebb, fogyasztási mennyiségben ez teljesen legális.
Ami tilos
Dohányt vagy nikotint tartalmazó termékek esetében Magyarországon a jövedéki és adójogszabályok alapján tilos nikotint vagy dohányt tartalmazó terméket (HEETS, TEREA, Neo, e-cigaretta liquid, Poco/Puff Bar stb.) interneten keresztül rendelni – még akkor is, ha a webáruház egy másik EU-s országból szállítana. A NAV az ilyen külföldi webshopokból rendelgetett csomagokat a határon/postán fennakadás esetén lefoglalja, és a vásárlóra súlyos jövedéki bírságot vet ki. Az árakat egyébként dollárban vagy euróban adják meg, az ízesített termékeké 7-12 ezer forint között mozog. Némelyik töltött e-cigaretta több ízt tartalmaz, átkapcsolással kell váltani közöttük.
A kockázatok
Persze nem minden csomag akad fenn, így pedig megmarad a két és talán ettől is nagyobb kockázat. Az egyik a minőség, hiszen nemcsak a járulékfizetést „sikerül” elkerülni, hanem a minőség-ellenőrzést is. A használó nem tudja, hogy milyen összetételű, dózisú, károsanyag-tartalmú terméket rendelt. Ám ha talál is valaki bevált márkát, leselkedik rá még egy veszély: a bankkártyájának az adatai sincsenek biztonságban.
A legális út
Marad két legális út és ebből az egyiket pont maguk a dohánygyártók kínálják. Bár nem kampányolhatnak maguk ellen, maguk mellett sem, hiszen a dohányzás ártalmaival mindenki tisztában van. Marad a köztes út, az ártalomcsökkentés, azaz a káros hatások elismerése mellett olyan termékek felé terelik a vásárlót, amelyek ártalma vagy költsége kisebb. A másik út pedig a külföldi vásárlás: saját célra 800 szál cigaretta / azzal egyenértékű hevített dohány hozható át a határon adómentesen, azonban itt is a mérték a kulcs: ha valaki túl gyakran ingázik ilyen céllal, gyanút kelt, hogy nem ő maga fogyasztja, hanem kereskedik is vele.
