A TISZA első 100 napja

A TISZA egészségügyi programjának nagy része nem 100 napos vállalás. A párt például azt ígéri, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékára emeli az állami egészségügyi finanszírozást, addig pedig évente legalább 500 milliárd forinttal növeli a forrásokat. A várólistákra is hosszabb távú célt tűztek ki: 2027 végére legfeljebb hat hónapos fekvőbeteg- és két hónapos járóbeteg-várakozást ígérnek.

Van viszont néhány olyan vállalás, amelyet Hegedűs Zsolt kifejezetten az első száz napra ígért. A legfontosabb ezek közül a betegvisszajelző rendszer volt. Hegedűs már 2025 júliusában azt mondta: a kormány első száz napjában olyan rendszert vezetnek be, amelyben a beteg vagy hozzátartozója bármely ambulanciáról, szakrendelőről vagy kórházról visszajelzést adhat. Ugyanekkor ígéretként hangzott el a várólisták átláthatóvá tétele és a kórházi fertőzések jelentős visszaszorítása is.

A miniszterjelölti meghallgatáson pedig további konkrét vállalások jelentek meg: az önálló Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Orvosi Kamara jogköreinek helyreállítása, egy független minőségellenőrzési hatóság, valamint az úgynevezett „kórházi reality”, amelynek lényege az lett volna, hogy a sajtó bemutathassa a kórházak valós állapotát.

Nézzük, ezekből mi lett.

Önálló Egészségügyi Minisztérium

Hegedűs Zsolt saját minisztériumot kapott, több államtitkársággal és új háttérintézményi struktúrával. Július 27-én pedig már az Egészségügyi Minisztérium hivatalos Szervezeti és Működési Szabályzata is megjelent.

A miniszter a tárca mellett új intézményeket is bejelentett: átalakítják az Országos Kórházi Főigazgatóságot, új gyógyszerészeti intézetet és minőségellenőrzési hatóságot terveznek, valamint az egészségbiztosítás működését is átszervezik.

Betegvisszajelző rendszer

Hegedűs Zsolt azt ígérte, hogy az első 100 napban elindul a betegvisszajelző rendszer, amelyben a betegek és a hozzátartozók anonim módon értékelhetik az ellátást. Az elképzelés ráadásul nem egy egyszerű elégedettségi kérdőív: a visszajelzéseket a kórházaknak és vezetőknek fel kellene dolgozniuk, és ezek alapján az ellátás minőségét is értékelni.

Júniusban Hegedűs úgy nyilatkozott, hogy dolgoznak az országos betegelégedettségi és visszajelző rendszer bevezetésén.

Kórházi fertőzések adatainak nyilvánossága

Május 26-án megszületett az első kifejezetten egészségügyi tárgyú kormányhatározat: 

• országos módszertant kell kidolgozni
• és intézményi szinten nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait. 

A módszertan határideje június 30. volt, az első validált intézményi adatok közzétételének határideje pedig 2026. szeptember 1.

Július végére a minisztérium már elkészítette a nyilvánosságra hozatal módszertani tervezetét, és megerősítették, hogy szeptembertől három fő adatkör válik nyilvánossá.

„Kórházi reality”

Ez volt az egyik legszokatlanabb első száz napos vállalás. Hegedűs a miniszterjelölti meghallgatáson arról beszélt, hogy forgatócsoportokat engedne be a kórházakba, hogy a nyilvánosság megismerhesse a valódi állapotokat: a leromlott kórtermeket, a hiányosságokat, akár a vécépapír vagy egyéb alapvető felszerelések hiányát is. A miniszter szerint az első 100 nap egyik látványos eleme lett volna ez a fajta „szembenézés”.

A meghallgatáson azt is kérte a sajtótól, hogy az első 60 napban „leltározza fel” az intézményeket. Ehhez képest augusztus közepéig nem jelent meg olyan országos program, amely ennek a konkrét vállalásnak a végrehajtását igazolná.

A várólisták átláthatóvá tétele

A TISZA már 2025-ben azt ígérte, hogy a várólisták átláthatóvá válnak. A hosszabb távú program szerint 2027 végére a fekvőbeteg-várólistákat hat hónapra, a járóbeteg-várakozást két hónapra csökkentenék.

A kormányzati munka azonban most még elsősorban a várólisták csökkentéséhez szükséges kapacitások és finanszírozási megoldások kidolgozásáról szól. Hegedűs júniusban arról beszélt, hogy ezen dolgoznak, később pedig kormányhatározat kötelezte a minisztert egy célzott várólista-csökkentő és kapacitásbővítő program kidolgozására. Ennek határideje augusztus 15. volt.

A Magyar Orvosi Kamara jogköreinek visszaadása

Hegedűs egyik fontos szakmai-politikai ígérete volt a MOK kötelező tagságának és szakmai autonómiájának helyreállítása. A miniszterjelölti meghallgatáson ezt világosan vállalta.

A MOK közben valóban készült a megváltozott szerepre: júniusban például szakmai hivatalt hoztak létre, részben arra számítva, hogy a kötelező tagság visszaállításával ismét jelentős szakmai szerepet kapnak.

Mentők: már a segélyhívástól indulna az óra

A kormány új mérési módszertant jelentett be a mentők kiérkezési idejére. A lényege, hogy ne csak attól az időponttól mérjék az időt, amikor a megfelelő mentőegységet riasztották vagy elindították, hanem már a segélyhívás beérkezésétől.

Krónikus Betegségmenedzsment Program – Folytatás, nem új program

A program már korábban elindult a magyar alapellátásban. Célja, hogy a háziorvosi ellátásban szervezettebbé és minőségbiztosítottabbá váljon a leggyakoribb krónikus betegségek gondozása. A program négy fő területet kezel: krónikus tüdőbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás és cukorbetegség.

A program a TISZA-kormány alatt is folytatódik. Augusztus 8-án Hegedűs Zsolt bejelentette , hogy a programot 2027. június 30-ig meghosszabbítják, és több mint 27 milliárd forint uniós forrást biztosítanak rá.

A kormány közlése szerint az első évben 621 háziorvosi praxis 57 080 beteget vont be a programba, és 42 914 beteg esetében az előírt vizsgálatok legalább 75 százaléka teljesült.

Gyógyszerek áfamentessége

A TISZA-kormány július 22-én döntött arról, hogy 2026. szeptember 1-jétől 5 százalékról 0 százalékra csökkenti a vényköteles gyógyszerek áfáját. A kormány szerint mintegy 35 ezer vényköteles készítményt érint az intézkedés, vagyis a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek döntő többségét. A költségvetés idei bevételkiesését a kormány 2 milliárd forintra becsüli; teljes éves hatásként nagyjából 7 milliárd forintos bevételkieséssel számoltak.

És mi van az 500 milliárd forinttal?

A TISZA programja szerint 2030-ra a GDP 7 százalékára emelné az állami egészségügyi kiadásokat, és addig évente legalább 500 milliárd forint többletforrást fordítana az egészségügyre.

Hegedűs júniusban arról beszélt, hogy a többletforrás egy részét a szakdolgozók bérrendezésére és az alapellátás megerősítésére fordítanák. Július végén pedig a kormány az egészségügy egyik fő pilléreként ismét az évi 500 milliárdos többletforrást nevezte meg. A forrásbővítés nagy része a 2027-es és az azt követő költségvetési éveket érinti majd.

forrás