A volt miniszterelnök elmondta, miért nem ült be a parlamentbe és miért gondolja, hogy a Tisza-kormány támogatói irreális várakozásokat táplálnak. Azt is beismerte, hogy milyen hibát követett el a választás előtt, ami a Fidesz vereségéhez vezetett.

Két hónappal az áprilisi választási vereség után Tusnádfürdőn mondott beszédet Orbán Viktor, ami után a Blikknek adott interjút. A volt miniszterelnök beszélt a vereség okairól, a Fidesz jövőjéről, a parlamenti munkától való távolmaradásáról, és magánéleti terveiről is.

Elmondta, hogy felszabadultabbnak érzi magát, és bár többet dolgozik, mint kormányfőként, már nem nyomják a vállát a miniszterelnöki kötelezettségek. Szerinte a Tisza-kormány támogatói irreális várakozásokat táplálnak, és a valóság egészen más, mint amiben reménykednek. Úgy látja, a gazdasági folyamatok ismeretében kijelenthető, hogy komoly küzdelemre kell számítani.

Arra a kérdésre, hogy a vereséget miért nem látta előre, azt mondta, nem zárta ki a lehetőségét. Elismerte, hogy hibázott, amikor a Fidesz fiatalítását későbbre halasztotta.

– jelentette ki.

A volt kormányfő szerint Magyarországon most egy teljesen új, kockázatos kísérlet zajlik, amivel az emberek a választáskor tisztában voltak, és vállalták a kockázatot. Kétségei vannak afelől, hogy a választók valóban azt kapták-e, amit szerettek volna. „Mert nem hiszem, hogy erőszakosságot, agresszivitást akartak volna, márpedig a magyar politika az lett. Nem hiszem, hogy azt akarták volna, hogy felforgassák az ország nyugalmát. Nem hiszem, hogy egy ilyen politikai önkényre szavaztak volna. Azt gondolom, hogy inkább a jobb gazdasági életre szavaztak. Az meg nem jön” – mondta.

Döntését, hogy nem vesz részt a parlamenti munkában, a választási eredmény következményeként írta le. Úgy gondolta, Magyar Péterrel nem lehet értelmesen beszélni, ezért a parlamentben sem lett volna értelmes diskurzus.

Úgy látja, a parlament most a fiataloknak ad teret a „vitézkedésre”, de értelmes párbeszédre nem alkalmas.

A Fidesz elnökeként addig kíván maradni, amíg bírja, és amíg az emberek szükségét érzik a tanácsainak. „Lehet, hogy lesz majd egy ilyen pillanat, amikor azt mondják, hogy köszönjük szépen, most már a kéretlen tanácsaira nincs szükség, és a megérdemelt otthoni nyugalmát kellene inkább élvezni, de ez a pillanat még nem jött el.

A civil élettel kapcsolatban elmondta, rengeteg fontos dologgal tudná magát elfoglalni, például hat unokájával, vagy az általa alapított futballakadémián is szívesen dolgozna.

A nyaralásairól és a vitorlázás iránti szeretetéről is beszélt. Mint mondta, egy volt nagykövet hívta fel a figyelmét, hogy Horvátországot a vízről kell látni, és ez számára szerelem lett első látásra. A nagy jachtok helyett a kisebb, vízhez közeli vitorlásokat kedveli. „A nagy hajó a szálloda, a kis vitorlás az meg a kemping. És én a vadkempingezést szeretem” – mondta, hozzátéve, hogy egy magyarul beszélő skipperrel járja a tengert, és szándékosan kerülik a kikötőket, inkább öblökben horgonyoznak. Felidézte, hogy a Váli-völgyben nőtt fel, így a tenger világa teljesen idegen volt számára, de gyorsan megszerette.

Arról is beszélt, hogy szeret tanítani, és volt is óraadó tanár a Károli Gáspár Református Egyetemen. A kudarc feldolgozásával kapcsolatban elmondta, hogy az inkább tanulságokat ad, bár idő kell a higgadt szemléléshez. A lényeg szerinte nem az, hogy mit gondol az ember a vereségről, hanem az, hogy mit gondol az életről, és hogyan akar élni. „Én egy produktív, Klebelsberg Kunó tanítása alapján produktív életnek elnevezett életszemléletben hiszek. Ez akkor is jó, amikor győzöl, és akkor is, amikor vesztesz” – mondta, hozzátéve: