A Transparency International Magyarország hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz a Baross Gábor Tőkeprogram öt magántőkealapja ügyében. A szervezet szerint az állami vagyonkezelők a gondos vagyonkezelés kötelezettségét szeghették meg, ami vagyoni hátrányt okozhatott.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
A TI Magyarország hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, mert álláspontjuk szerint az állami vagyont kezelő Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Invest megszeghette a gondos vagyonkezelés kötelezettségét.
A kiperelt dokumentumok alapján a szervezet öt magántőkealap működését elemezte, és mindenhol visszatérő mintázatot talált.
Eszerint az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt szerez az alapokban, de ehhez képest aránytalanul alacsony, 20–50 százalékos szavazati jogot kap, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul a döntéseknél.
Az állami támogatás tilalmát vizsgáló tesztek pedig több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit.
Az iratokból az eddig titkolt privát társbefektetők kiléte is kiderült, és a TI szerint mind az öt vizsgált alapnál feltárhatók tulajdonosi összefonódások az alapkezelők, a társbefektetők és a célcégek között.
Az Andezit Magántőkealap alapkezelője Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik.
Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók. Az alap által felvásárolt egyik cég, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt az alapban a program során.
A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és a társbefektető is Jellinek Dániel érdekkörébe tartozott.
A XANGA RED Magántőkealapnál pedig maga az előterjesztés rögzíti az alapkezelő és a társbefektető közötti összefonódást, de nem kezeli azt kizáró feltételként.
Az Andezit Magántőkealap ügye idén tavasszal került újra reflektorfénybe, amikor kiperelt iratokból kiderült:
A pénzmozgás részletei csak bírósági eljárás után váltak megismerhetővé, ami a transzparencia hiányát jelezte az ügyben. A beszámolók szerint az MFB Invest bonyolította a befektetést, miközben a döntéshozatal kulcselemei – a társbefektetők köre, a kockázatelemzés és a megtérülési elvárások – nem voltak nyilvánosak.
Közben a szélerőmű-fejlesztések piacán is feltűnt a Baross-program pénze: a Nagy Mártonhoz köthető üzleti kör a Trustify Impact I. Magántőkealapon keresztül szállt be egy nagy projektbe, ahol a források 70 százaléka állami. A politikai térfélen is megjelent a téma: a Tisza Párt törvénymódosítást jelentett be a titkos hátterű magántőkealapok átláthatóságának kikényszerítésére, a TI adataira hivatkozva, amelyek szerint százmilliárdos nagyságrendű közvagyon került ilyen konstrukciókba.
