A WHO új tanulmánya szerint egy ritka Ebola-törzs már átterjedt Ugandába, és nagy az esélye annak is, hogy hamarosan Dél-Szudánban is megjelenik. A kutatók szerint a vírus heteken át észrevétlenül terjedhetett, ezért továbbra is kiemelten fontos a gyors járványügyi fellépés.
-
Egy ritka Ebola-törzs már Ugandában is terjed, és várhatóan megjelenik Dél-Szudánban is
-
A vírus heteken át észrevétlenül terjedhetett
-
Jelenleg nincs Bundibugyo-törzs elleni vakcina, a védekezés a hagyományos járványügyi lépéseken múlik
A The Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készített új modellezési tanulmány szerint egy ritka Ebola-törzs már nemcsak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), hanem Ugandában is terjed. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a vírus nagy valószínűséggel Dél-Szudánba is átterjedhet. A vizsgálatok alapján a fertőzés már 2026 áprilisának elején észrevétlenül megjelent Kelet-Kongóban, de ezt csak hetekkel később sikerült felismerni.
A Bundibugyo-ebolavírus okozta járványt hivatalosan 2026. május 15-én hirdették ki. Június 22-ig a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1048 laboratóriumilag megerősített fertőzést és 267 halálesetet regisztráltak. A kezdeti adatok még ennél is több gyanús esetről szóltak, azonban a későbbi laborvizsgálatok kimutatták, hogy sok beteg valójában más fertőzésben szenvedett. A WHO május 17-én nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC) hirdetett, amely a szervezet legmagasabb riasztási szintje. A kutatók szerint a vírus legalább hat héten át észrevétlenül terjedhetett egy olyan térségben, ahol a fegyveres konfliktusok, a lakosság elvándorlása és a gyenge egészségügyi ellátás eleve megnehezítette a járvány felismerését.
A Bundibugyo-vírus az Ebola egyik ritkább változata. Először 2007-ben azonosították egy nyugat-ugandai járvány során, majd 2012-ben ismét felbukkant a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A legismertebb, a 2014 és 2016 közötti nyugat-afrikai járványt okozó Zaire-törzsnél valamivel kevésbé fertőző, és a halálozási aránya is alacsonyabb. Ennek ellenére továbbra is rendkívül veszélyes betegség, amely súlyos vérzéses lázat okoz, és a fertőzöttek jelentős részének életét követeli. A vírus fertőzött emberek vagy elhunytak testnedveivel való közvetlen érintkezéssel terjed.
Jelenleg nincs olyan engedélyezett vakcina, amely kifejezetten a Bundibugyo-törzs ellen nyújtana védelmet. Emiatt különösen fontosak a hagyományos járványügyi intézkedések, például a betegek elkülönítése, a velük kapcsolatba került emberek felkutatása és megfigyelése, valamint a biztonságos temetkezési szabályok betartása. A kutatók szerint ezekre különösen nagy szükség van a Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda és Dél-Szudán közötti forgalmas határátkelők miatt.
A lehetséges forgatókönyvek
A tanulmány készítői számítógépes modellek segítségével három lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak: alacsony, közepes és magas terjedési ütemet. A legvalószínűbbnek tartott közepes forgatókönyv szerint június végére nagyjából 990 megerősített fertőzésre és 174 halálesetre lehet számítani, míg szeptemberre a fertőzöttek száma elérheti a 8210-et, ha a jelenlegi terjedési ütem fennmarad. Június 15-én 837 megerősített esetet tartottak nyilván, ami jól illeszkedik ehhez a forgatókönyvhöz. Az optimistább becslés szerint június végére körülbelül 870 eset és 160 haláleset várható, míg a legrosszabb forgatókönyv alapján – ha a járvány megfékezésére tett intézkedések kudarcot vallanak – szeptemberre akár 66 ezer fölé is emelkedhet a fertőzöttek száma. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy a legfrissebb adatok inkább az alacsonyabb és a közepes forgatókönyvet támasztják alá.
Ugandában június 22-ig 20 megerősített Ebola-fertőzést és két halálesetet jelentettek, a fertőzöttek között öt egészségügyi dolgozó is van. A betegek egy része a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezett, mások helyben fertőződtek meg. A kutatók szerint Uganda gyorsan és hatékonyan reagált a járványra, ami nagyrészt a korábbi Ebola-kitörések során megszerzett tapasztalatainak és jól kiépített közegészségügyi rendszerének köszönhető.
Más országokra is átterjedhet
A szakértők szerint jelenleg Dél-Szudán jelenti a legnagyobb kockázatot. Modelljük alapján közel 70 százalék az esélye annak, hogy a következő 12 hétben legalább egy fertőzött eljut az országba. Dél-Szudán egészségügyi rendszere a térség egyik leggyengébbje, ezért különösen nehéz lehet a betegek ellátása, a kontaktkutatás, a biztonságos temetések megszervezése és a határellenőrzés. A szomszédos Ruanda és Burundi esetében jóval kisebb a kockázat, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez gyorsan változhat a határforgalom, a fertőzések felderítésének hatékonysága és az egyes országok járványügyi reakciója függvényében.
