Matolcsy György korábbi jegybankelnök egy nyílt levélben visszautasította az MNB-alapítványokat ért kritikákat, és megalapozatlannak nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését.
„Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013-2025 között végzett munkámat. Az alábbiakban tényekkel alátámasztva ismertetem a valós helyzetet” – áll a közleményben.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint „az alapítványi vagyon nem veszett el”, a probléma az értékelési módszer. Ugyanakkor azzal érvel, hogy az alapítványi vagyongazdálkodás nem az ő jogkörébe tartozott – az alapítványok önállóan, az MNB-től függetlenül működtek.
Ennek ellenére, mint írja, az MNB korábbi elnökeként tisztában van az adatokkal, ezért tényekre alapozva ismertetni tudja a valós helyzetet.
„A közbeszédben keringő 270 milliárd forintos ,,veszteség” névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből, amely átértékelési körülmények miatt évről évre szükségszerűen változik (nő, csökken, stagnál). Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel, és bárki számára ingyenesen ellenőrizhető az állami hivatalos e-beszámoló rendszerben” – magyarázza a közlemény.
Az Állami Számvevőszék és az új jegybanki vezetés egymástól független vizsgálata azonban több százmilliárdnyi alapítványi vagyon eltűnését mutatja.
Matolcsy vitatta azt a módszertant, amellyel az ÁSZ az MNB-alapítványok befektetéseit értékelte. Érvelése szerint a tőzsdei árfolyamok alapján történő megítélés nem ad valós képet a hosszú távú befektetések értékéről.
„Először: a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke” – írja.
Másodszor hivatkozik az EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszertanra, mint az ingatlanszektor nemzetközileg elfogadott standardjára. Kiemeli, hogy a GTC saját adatai szerint egy részvényre jutó eszközérték (NTA) 2,19 euró (kb. 9,36 PLN) volt 2025 végén, ami messze meghaladja a kritizált tőzsdei árfolyamot.
Azt is hangsúlyozza, hogy a befektetés 2020-ban történt, hosszú távú, ún. „,buy-and-hold” stratégia keretében, tehát nem rövid távú spekulációként, egy hosszú futamidejű befektetés értékét pedig annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni.
„Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat, folytatva ezáltal a létrehozásuk során eszközölt közcélú ráfordítással érintett több tucat milliárd forintnyi támogatást és kifizetést. Ezen a távon a piaci (tőzsdei) ingadozások ellenére és mellett is folyamatos jelleggel teljesülhetnek az alapítványi célok.”
A nyílt levél az MNB székházának felújítását is védelmébe vette, szembeállítva a „szakmai érveket” a sajtóban megjelent „luxusvádakkal”.
A beruházást eredetileg 54-55 milliárd forintra tervezték 2021-ben, de a költségek végül több mint másfélszeresére nőttek, ráadásul az eredetileg megállapított határidőt sem sikerült betartani. Matolcsy szerint a drágulást a globális építőipari infláció és a műemléki rekonstrukció összetettsége indokolta.
A felújítást a Raw Development cégcsoport végezte, amelynek tulajdonosa Matolcsy György fiának barátja, Somlai Bálint. A székház elnöki mosdójának felújítása különösen nagy felháborodást keltett – többek között egy aranyozott vécékefe is helyet kapott benne.
Matolcsy azonban így érvelt: „A Magyar Nemzeti Bank épülete a magyar pénzügyi rendszer szimbolikus és funkcionális sarokköve – kívülről és belülről egyaránt. A beruházás célja a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt.” Azt is hozzátette, hogy „az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.”
Zárógondolatként az egykori jegybankelnök hangsúlyozta, „különösen fontos, hogy az MNB munkájának megítélése – bármely politikai oldal részéről – kizárólag tényeken és jogszabályi alapokon történjen”, hozzátéve, „fenntartások nélkül teljes körűen” hozzájárul egy transzparens, jogszerű vizsgálatnak.
