A tanulmány több tucat reformjavaslatot tartalmaz, de a kormány döntés-előkészítő anyagra hivatkozva nem hozza nyilvánosságra.
A Belügyminisztérium még 2020-ban kötött szerződést a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó céggel, amely átfogó tanulmányt készített a magyar egészségügy helyzetéről, valamint javaslatokat tett a rendszer átalakítására. A megbízás értéke 780 ezer euró plusz áfa volt. A BCG hasonló munkákat végzett már más országokban is, például Szlovákiában, Svédországban, Hollandiában és Németországban.
A cég augusztusra befejezte a munkaanyagot, az őszi időszakban pedig már több intézkedés is elindult a kormány részéről. Megemelték az orvosbéreket, kivezették a hálapénzt, és bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt.
A tanulmányt a kormány döntés-előkészítő dokumentumként tíz évre titkosította, így az 2030-ig nem ismerhető meg, írja a 24.hu. A K-Monitor civil szervezet 2023-ban pert indított annak érdekében, hogy a tanulmány közérdekű adatként nyilvánosságra kerüljön. A szervezet szerint a dokumentum legalább azon részeit közzé kellett volna tenni, amelyek az egészségügy helyzetét írják le.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokú ítélet viszont a dokumentum kiadását mondta ki. A Belügyminisztérium ezután a Kúriához fordult, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést, vagyis kimondta, hogy az anyag továbbra is titkos maradhat. A K-Monitor ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Indoklásuk szerint az ügyben felmerült kérdések nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe, így nem találtak olyan alkotmányjogi szempontot, amely a beadvány további vizsgálatát indokolta volna.
Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje a 24.hu-nak elmondta: „A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött.” Hozzátette:
A szervezet szerint a Belügyminisztérium a per során nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, és azt sem, hogy ezek hogyan kapcsolódnak konkrét döntésekhez.
A Kúria nyilvánosan elérhető indoklása alapján a tanulmány egy 53 intézkedéscsomagból álló programot tartalmaz. Ezek közül 21 az ellátórendszert, 8 a finanszírozást, 13 a humán erőforrást, 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti. Az anyag szerint az átalakítás minden elemre kiterjed, és megvalósítása erős koordinációt igényel.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2022-ben beszélt arról, hogy a tanulmány olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Példaként említette, hogy a BCG szerint 100 kórház helyett 60 is elegendő lenne, ezt azonban a jelenlegi magyar egészségkulturális szemlélet nem tenné lehetővé.
Takács egy 2023-as konferencián azt is elmondta, hogy a dokumentum négy fő problémát azonosított. Ezek alapján kórházi funkciók megszüntetését, megyei szintű centralizálást, az alapellátás rendszerének racionalizálását és a szakrendelők átszervezését javasolta, utóbbit az önkormányzatok helyett megyei irányítás alá helyezve. Ez utóbbi lépést azonban eddig nem hajtották végre.
Egy másik konferencián Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a tanulmány két-háromezer ellenőr bevetését javasolta az egészségügyben.
Bár a K-Monitor nem nyerte meg a pert, hozzájutott a BCG és a Belügyminisztérium között megkötött szerződéshez, valamint egy, Pintér Sándornak címzett ajánláshoz. Az ajánlás szerint a világjárvány helyzete lehetőséget teremtett az egészségügyi rendszer újragondolására. A dokumentumban így fogalmaznak:
A BCG ajánlata szerint a magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, amely veszélyezteti az ágazat fenntartható működését, és hozzájárul a társadalmi elégedetlenséghez.
forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
