Kolerától az X-betegségig: ez a 11 veszélyes kór lesz velünk 2025-től

Az Egészségügyi Világszervezet aggodalmának adott hangot egyes betegségekkel kapcsolatban, amelyek 2025-ben felerősödhetnek, terjedhetnek. Nem egy-egy mezei nátháról van szó.

Az X-betegség, a Covid és a kanyaró továbbra is aggasztja a tudósokat és az orvosokat, és a 11 legveszélyesebb 2025-ös betegség közé sorolták őket. Ezek közt vannak olyanok is, amelyek továbbra is nagy gondot okoznak, mondjuk a kolera, vagy a szúnyogok által Európában is terjesztett Dengue-láz.

A titokzatos elnevezésű X-betegség egy potenciális járványforrás a szakértők szerint,

ami akár a következő nagy pandémiáért is felelős lehet – figyelmeztetett a Mirror szerint egy orvos, Dr. Michael Head, aki szerint a világ nincs felkészülve az esetszámok hirtelen megugrására.

Az X betegség – amely lényegében egy egyelőre ismeretlen fertőzés elnevezése – a következő 11 másik veszélyes betegség között van, amelyek miatt az orvosok leginkább aggódnak. A kanyaró, a kolera, a rüh, a madárinfluenza és még egy Covid-járvány 2.0 is felkerült a tudósok 2025-ös legfélelmetesebb fertőzéseinek listájára. Nézzük ezeket végig.

X-betegség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban X-betegségnek nevezte az egyelőre ismeretlen kórokozócsoportot, és felvették a saját, sürgős kutatást igénylő betegségek prioritási listájára.

Legutóbb legalább 31 embert – főleg gyerekeket – ölt meg a betegség a Kongói Demokratikus Köztársaság Panzi régiójában.

A WHO szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban október 24. és december 5. között több mint 400 diagnosztizált megbetegedésről számoltak be. A leggyakoribb tünetek a láz, a fejfájás, a különböző testfájdalmak és az erős köhögés voltak. A legsúlyosabb esetek azonban gyakran extrém alultápláltsághoz kapcsolódnak.

A tudósoknak nem a riogatás a céljuk,

sokkal inkább az, hogy a Covid-járvánnyal ellentétben erősen felkészültek legyenek a kormányok, ha jön egy újabb világjárvány.

Dengue-láz

A dengue-láz egy leginkább szúnyogok által terjesztett vírus. Évente több tízmillió esetet jelentenek, és évente nagyjából 25 000 ember bele is hal világszerte.

Leggyakrabban Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában fordul elő, de egyre több esetet jelentenek Dél-Európából is – főként az éghajlatváltozás miatt.

Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a legvalószínűbb a dengue-láz kitörése – amelyet általában csonttörő betegségnek neveznek.

A vírus jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz, beleértve a lázat, fejfájást, ízületi fájdalmat és jellegzetes, enyhén emelkedett foltokból álló kiütések is tarkítani kezdik a testet. A legsúlyosabb esetekben fogínyvérzéshez, ismételt hányáshoz és súlyos gyomorfájdalomhoz vezethet a fertőzés.

Chikungunya

2024-ben Európában csak egy megerősített chikungunya-eset volt, de a következő évben ez növekedni fog – figyelmeztetett Hunter professzor. Ez egy másik szúnyog által terjesztett vírusfertőzés, ami hasonló a mayaro vírushoz és a Ross River vírushoz.

A vírus szinte minden esete Dél-Amerikában regisztrált, különösen Brazíliában, ahol 2024 augusztusa és októbere között több mint 400 000 megbetegedés volt.

Az európai éghajlat azonban egyre kedvezőbb a szúnyogok számára, és a tudósok attól tartanak, hogy a chikungunya terjedése növekedhet.

A legtöbb chikungunya-ban szenvedő embernél az első fertőzés után öt nappal ízületi fájdalom és láz jelentkezik. A betegek általában egy hét után jobban érzik magukat, de súlyos és legyengítő ízületi fájdalmat okoz a megbetegedés, amely hónapokig tart.

Nyugat-nílusi láz

A nyugat-nílusi vírus az emberi betegek körülbelül 80%-ánál teljesen észrevétlen marad, de a fennmaradó 20% számára ez halálos nyugat-nílusi lázhoz vezethet. A vírus szintén szúnyogcsípés útján terjed, bár vérátömlesztéssel és szervátültetéssel is elkaphatja valaki.

Emberi fertőzéseket 2024. november eleje óta jelentettek Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Németországban.

A legrosszabb esetben a nyugat-nílusi láz nyugat-nílusi neuroinvazív betegséggé (WNND) fejlődhet. A WNND közvetlenül az idegrendszert érinti, és magában foglalhatja a fejlődő agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást és akut petyhüdt myelitist.

Tünetei közt van a fejfájás, láz, fáradtság és duzzadt mirigyek. Egyes betegeknél viszkető bőrkiütés is kialakulhat, amely a háton, a karokon vagy a test törzsén jelenik meg.

Kanyaró

A kanyaró egy nagyon súlyos légúti fertőzés, amely főként kisgyermekeket érint. 2023-ban világszerte több mint 107 000 ember halt meg kanyaróban, többségük öt éven aluli volt.

Egyszerűen köhögéssel vagy tüsszentéssel, cseppfertőzéssel terjed, és akár két órán át is élhet a levegőben vagy a felületeken.

Ez rendkívül fertőzővé teszi, és a közeli érintkezésben lévő, be nem oltott emberek körülbelül 90%-át megfertőzi. Az elmúlt néhány évben a kanyaró terjedése nőtt a nyugati világban, nagyrészt a vakcinázási arány csökkenése miatt. 2019-ben 86% volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik megkapták az első adag kanyaró elleni oltást. De ez 2023-ban 83%-ra esett vissza.

Dr Head elmondta:

„A kanyaró vakcinával megelőzhető. Magas felszívódás esetén a szó szoros értelmében kiirthatjuk a bolygóról, mint a himlőt.”

A fertőzés általában influenzaszerű tünetekkel indul, mielőtt a betegnél kialakulna a jellegzetes kanyarókiütés. Egymáshoz tapadó nagy bőrfoltokat képeznek ezek, és az arcról a test többi részére terjednek.

Covid

A koronavírus soha nem múlt el, és még mindig tombol a háttérben. Magyarországon is van már több kórház, ahol látogatási tilalom van érvényben az esetszámok megnövekedése miatt.

Még mindig mutálódik és változik, az új törzsek pedig magában hordozzák annak lehetőségét, hogy fertőzőbbekké váljanak, vagy akár vakcina-rezisztenssé.

Dr Head elmondta, hogy az oltások, valamint a gyógyszerek és a diagnosztika használata nagymértékben tompították a COVID-19 közegészségügyi hatását. De még mindig vele élünk, érdemes óvatosnak lenni.

Kolera

A kolera globális közegészségügyi fenyegetés – figyelmeztetett a WHO. Ez egy súlyos hasmenéses betegség, amelyet a Vibrio cholerae baktériumokkal szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztása okoz. A legszélsőségesebb esetekben a fertőzés nagyon-nagyon gyorsan kialakulhat, és néhány órán belül halálhoz vezethet, ha nem kezelik.

Évente még mindig 143 000 ember hal meg kolerában világszerte.

A 19. század óta hét kolerajárvány volt, a legutóbbi 1961-ben pedig nagyrészt Dél-Ázsiát érintette. A klímaváltozás által kiváltott kényszermigráció azonban azt jelentheti, hogy 2025-ben újabb nagy megugrás várható a koleraesetek számában – figyelmeztetett Hunter professzor. Ennek ellenére a kolerás esetek hihetetlenül ritkák Európában, és a legtöbb megerősített eset Afrikában és Ázsiában van. 2022-ben például 29 esetet jelentettek kilenc uniós országból. Mondjuk ez azért pont 29-cel magasabb szám, mint ami megnyugtató.

Madárinfluenza

A madárinfluenza egyfajta influenzavírus, amely általában madarak között terjed, de ismert, hogy átterjed emberre is. Ugyan nem könnyen, de ha mutálódik, akkor tömeges járványfertőzés is kialakulhat 2025-ben. A jelenlegi állás szerint a H5N1 – a madárinfluenza leggyakoribb emberben is előforduló törzse – szinte minden esetét az állatokkal dolgozók körében jelentették.

Még nem tapasztaltak széles körű emberről emberre történő fertőzést, de az orvosok szerint nincs kizárva, hogy ez a közeljövőben megváltozzon.

A nagyon magas láz a madárinfluenza fertőzés legelső jele, amely fáradtsággal és óriási fejfájással párosul. Néhány beteg korábban súlyos kötőhártya-gyulladásról vagy orr- és ínyvérzésről is beszámolt.

Antimikrobiális rezisztens baktériumok

Az UKHSA arra figyelmeztetett, hogy az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma tovább növekszik az Egyesült Királyságban, míg

a WHO szerint az antimikrobiális rezisztencia a legnagyobb globális egészségügyi fenyegetés.

Az antimikrobiális szerek olyan gyógyszerek, amelyeket általában fertőző betegségek kezelésére használnak, beleértve az antibiotikumokat, vírus- és gombaellenes szereket. A tudósok azonban arra figyelmeztettek, hogy ezeknek a fertőzéseknek egyre hosszabb ideig tart, hogy reagáljanak a gyógyszerekre, mivel fejlődnek és ellenállóbbakká válnak.

Az UKHSA szerint bárki, aki antibiotikum-rezisztens bakteriális fertőzést kap, nagyobb valószínűséggel hal meg 30 napon belül. Hunter professzor hozzátette, az E. coli messze az antibiotikum-rezisztens baktériumok leggyakoribb típusa az Egyesült Királyságban, amely általában hasmenést, hányást és húgyúti fertőzéseket okoz. 2024 közepére az Egyesült Királyságban több mint 600 bakteriális fertőzéses esetet jelentettek, ami jóval több, mint a korábbi években.

Az UKHSA vezérigazgatója, Dame Jenny Harries professzor szerint

egyre kevésbé hatékonyak már az antibiotikumok a fertőzések leküzdésében.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata van a súlyos fertőzés és a szepszis kialakulásának bármilyen betegség esetén.

Ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóbbak lettek, vastagon közrejátszik a lakosság nemtörődömsége. Az antibiotikumat szigorú szabályok mellett lehet szedni, aki például túl sokszor alkalmaz antibiotikumot, kondicionálja a bacikat arra, hogy ellenállóbbak legyenek. Aki csere-bere Facebook csoportok tagja, pontosan tudja, hogy miféle (egyébként teljesen illegális) gyógyszerkereskedelmet folytatnak a felelőtlen posztolók mondván, „korábban nekem ez jó volt, használd te is.”

„Csak akkor vegyünk be antibiotikumot, ha egy egészségügyi szakember erre utasítást adott. Ne tegyünk el néhányat későbbre, és ne osszuk meg senkivel. Ez nem csak a saját egészségünket szolgálja, hanem a közösségünkben és a jövőnkben élő mindenki más, generációk védelméről szól”

– emeli ki a szakember.

Szamárköhögés

A pertussis vagy szamárköhögés egy bakteriális fertőzés, amely a tüdőt támadja, és kezelés nélkül halálos lehet. Elsősorban kisgyermekeket és csecsemőket érint, de bármelyiküknél jelentkezhetnek tünetek, ha megfertőződnek.

A fertőzés a fertőzött kisbabák által mély lélegzetvételek között kiadott jellegzetes „hopp” hangról kapta a nevét. De nem minden baba ad hangot, ami azt jelenti, hogy egy ideig kezeletlenül maradhat a betegség.

Az Egyesült Királyságban a szamárköhögés súlyos kitörése zajlik, és augusztusban az éves megerősített esetek száma meghaladta a 10 000-et. Az év második negyedévében több igazolt esetet regisztráltak, mint 2012-ben, amely az utolsó jelentősebb járványkitörés éve volt.

Hunter professzor azt mondta, továbbra sem világos, hogy 2025-ben több lesz-e szamárköhögés, mint 2024-ben, de aggodalomra ad okot a betegség térnyerése.

Legalább 10 csecsemő halt meg az Egyesült Királyságban a jelenlegi járvány kezdete óta, amely 2023 novemberéig nyúlik vissza.

Az UKHSA immunizálási igazgatója, Dr. Mary Ramsay az év elején így nyilatkozott: „A védőoltás a legjobb védekezés a szamárköhögés ellen, és létfontosságú, hogy a terhes nők és a csecsemők a megfelelő időben kapják meg a vakcinát.”

A szamárköhögés legelső tünetei hasonlóak a normál megfázáshoz, beleértve az orrfolyást és a torokfájást. Körülbelül egy hét elteltével köhögési rohamokká, légzési nehézségekké és sűrű nyálkaképződéssé válhatnak a tünetek.

Rüh

Megugrott a rühös megbetegedések száma is, különösen a briteknél. Ilyenkor az apró atkák a bőrbe fúródnak, hogy lerakják a tojásaikat, és nagyon kellemetlen, viszkető kiütést váltanak ki.

Dr. Head szerint a rüh nem öl meg sok embert, de valóban befolyásolhatja az életminőségét, és borzasztó kellemetlen. Főleg intézményi környezetben, például iskolákban, gondozóotthonokban és börtönökben fordul elő.

A megerősített rühös esetek száma Angliában 2024 első felében 58%-kal nőtt 2023-hoz képest. A háziorvosi diagnózisok is jóval meghaladták az ötéves átlagot, Észak-Angliában a legnagyobb a megbetegedések aránya.

Az erős viszketés a rüh legnyilvánvalóbb jele – különösen éjszaka erősödnek a tünetek. Kiütések is kialakulhatnak, sorakozó vörös foltokkal, amelyek azt mutatják, hogy az atka hol hagyta el tojásait. A kiütések gyakoriak az ujjak között, és végül sötét foltokká válhatnak. A rüh atka nem szereti az arc vékony bőrét, ezért kiütések ott jellemzően nem jelennek meg.
forrás: sassy.hu