Belföld, Hírek

Százezer magyar nem vette fel az esedékes második oltását

Már eddig is annyi vakcina érkezett Magyarországra, hogy az összes lakost beolthatnánk vele. Heti vakcinaösszegző.

 

 




 

Hazánkban hetek óta platón van az összes oltott száma, naponta mindössze pár ezren döntenek úgy, hogy most már beoltatják magukat. Ennek ellenére a védőoltások százezrével érkeznek az országba: két hete 410 ezer dózist kaptunk, a múlt héten pedig újabb 620 ezret. Utóbbi pakkból 268 ezer Pfizer, 190 ezer AstraZeneca, 114 ezer Moderna, illetve 48 ezer Janssen. Sinopharmból és Szputnyikból két és fél hónapja nem érkezett szállítmány. Ezekkel együtt 18,9 millió dózis érkezett tavaly év vége óta hazánkba, ami azt jelenti,hogy a teljes lakosságot be tudnánk oltani a csecsemőkkel és a századik életévüket bőven betöltőkkel együtt.Arra voltunk kíváncsiak, vajon a többi ország hogyan áll a (felhalmozott) készletekkel, ezért az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ (ECDC) adataiból kiszámoltuk, melyik nemzet hány fő teljes beoltására elegendő vakcinával rendelkezik jelenleg.

Alábbi táblázatunkban a beoltható lakosság aránya szerint csökkenő sorrendben rendeztük az országokat – ebben a listában Magyarország az első, ugyanis 9,77 millió magyarból 9,725 milliót be is tudnánk oltani, ami 99,6 százalékos arányt jelent. Ha csak a felnőtteket vizsgáljuk, ez az érték 120,7 százalék, tehát még maradna is felesleges dózis (például a harmadik oltásra).

Jól vásárolt még Izland, Ciprus, illetve Dánia, ahova a lakosok háromnegyedének teljes beoltására elegendő vakcina érkezett eddig. Négy olyan ország akad (Litvánia, Szlovákia, Románia és Bulgária), ahol a lakosság felét se tudnák beoltani a készletükkel – utóbbiban még a (jóval kisebb számú) felnőttek esetében is csak a 43,2 százalékukat. Málta nem küld a leszállított készletről adatot, de tekintve, hogy 85,6 százalékát beoltották már a szigetországban a felnőtteknek, valószínűleg jól áll az ország vakcinákkal.

 

Magyarországon a múlt héten 27 ezren kaptak koronavírus elleni védőoltást. Kétharmaduk Pfizert (a közel 19 ezer érintettből 7136 tizennyolc év alatti volt), Janssent (amivel az ukrán határ mentén élő külföldieket is oltják, és akik ebben az esetben hazánk statisztikájában szerepelnek) 6300-an, közel 1300-an a kínai Sinopharmot (közülük 186-an elmúltak 60 évesek, az ő esetükben pedig a legfrissebb vizsgálatok szerint is minden negyedik esetben nem elégséges az IgG típusú neutralizáló antitestek jelenléte a vérkeringésben), bő 700 fő pedig Modernán, Szputnyik-V-n és AstraZenecán osztozott.

Az ECDC által vizsgált harminc európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségbe tartozó ország közül az egy oltást megkapó felnőttek arányát vizsgálva a középmezőny végén, a 18. helyen állunk. Igaz, a második oltást tekintve csak öt ország (Izland, Dánia, Írország, Málta és Belgium) előz minket – igaz, ez annak köszönhető, hogy nálunk viszonylag korán kapták meg nagy tömegek az első oltásukat. A beadott oltások számának lassulását jól mutatja, hogy előző héten az azt megelőző hét naphoz képest mindössze 0,3 százalékkal nőtt a legalább az első dózisukat megkapók aránya. Hazánk elmarad az európai uniós átlagtól (a harminc országot vizsgálva a felnőttek 71,3 százaléka kapta meg az oltást, nálunk 66,7 százalék). Ha Magyarországon is hasonló arányban lennének a beoltottak, az 370 ezer fővel többet jelentene.

A legrosszabbul továbbra is Lettország, Románia és Bulgária állnak – utóbbi két országban még a felnőttek harmadát sem sikerült beoltani.

 

95 970

Ennyi embernek lett volna augusztus elsejével bezárólag esedékes a második oltása Magyarországon, viszont nem vette fel azt. Ennek több oka lehet:

  • Csak a védettségi igazolványra pályázott az illető, amit az első oltás után meg is kapott, így a másodikat már nem vette fel – ráadásul azóta az sem ösztönzi a teljes védettséget jelentő vakcina felvételére, hogy számos helyre már nem is kell védettségi igazolvány.
  • Beteg volt a második oltás napján, így nem tudta azt felvenni.
  • Fél a mellékhatásoktól.

Szintén az ECDC adatait felhasználva megnéztük, heti bontásban melyik vakcinából hány második dózis lett volna esedékes. A Janssen egydózisú, így az nem szerepel a grafikánkon. A Modernával, Szputnyikkal, illetve a Sinopharmmal könnyű dolgunk volt, azok esetében ugyanis a vakcináció kezdete óta ugyanolyan eltéréssel adják be az első és a második dózist, így elég volt az adott héten beadott első dózisok számát pár héttel későbbre csúsztatni.

Változás volt viszont a Pfizernél, illetve az AstraZenecánál: előbbinél először három hét különbséggel adták be a két adagot (így kapta meg az egészségügyi dolgozók nagy része), majd öt hétre változtattak, június közepétől (számításunkban a 25. héttől) pedig újra három hét eltolással adják be. Az AstraZenecát az év elején négy hét különbéggel adták be, ami március elején (a jobb védettség érdekében) tizenkét hétre változott, május elejétől viszont előbb is kérheti a második oltását az, aki szeretné – mert például utazáshoz kell, vagy nem szeretne annyit várni.

 

A Sinopharm oltása augusztus első napjával bezárólag 1 055 755 embernek lett volna esedékes, ennek ellenére 1 031 919 dózist adtak be belőle, így közel 24 ezer olyan ember van, aki nem vette fel (2,3 százalékos hiány). A Pfizer esetében 35 ezren nem kérték a második adagot, de mivel ebből jóval többet adtak be (2,41 milliót), így a hiány is sokkal kisebb (1,4 százalék). A legfegyelmezettebbek a szputnyikosok voltak (mindössze szűk 12 ezren nem vették fel a második oltást a 911 ezerből, ami 1,3 százalékos hiányt jelent), a legnagyobb (háromszázalékos) hiány pedig az AstraZenecával oltottak esetében mutatkozik.

Az ECDC hét korcsoport adatait gyűjti, ezeken belül (a 18 év alattiak leszámítva, akik csak Pfizert kaptak) itthon minden csoport részesült minden vakcinából. A Janssent kivéve, öt vakcinatípussal számolva ez harmincegy metszetet jelent – ezek mindegyikéhez kiszámoltuk, mekkora arányban vették fel a védőoltást az abba a csoportba esők. Az öt legrosszabb eredményből négy a 18–24 évesekhez tartozik: közülük az AstraZeneca második oltását 14,2 százalék nem vette fel, a Modernáét bő 10, A Sinopharmét és a Pfizerét pedig nagyjából nyolc-nyolc. A legrosszabb értékek közül az ötödik a nyolcvan év felettiekhez tartozik: közülük 322 ezernél volt már esedékes a második oltás, de hétezren nem éltek vele – leginkább az AstraZenecát passzolták (ott hét százalékos a hiány). A legfegyelmezettebbek a hetvenesek: közülük csak öt százalék nem kérte a második dózist.

 

 

 

 

forrás: 24.hu

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?