Megtriplázódott a 65 év feletti munkavállalók száma: 2010-ben még kevesebb mint 28 ezer 65 évnél idősebb dolgozott, 2023-ban már közel 115 ezren vállaltak munkát ebből a korosztályból.

A nyugdíjas korú munkavállalók száma az elmúlt egy évben különösen megugrott. Ennek oka részben a kedvező szabályozás, és a munkaerőhiány. Az egészségügyben és az oktatásban a nyugdíjasok tovább- és visszafoglalkoztatásával igyekeznek orvosolni az emberhiányt, írja a Pénzcentrum a KSH legfrissebb adatai szerint.

Hozzátették, hogy a legtöbb 65 év feletti a feldolgozó iparban dolgozik, ez 11,5 ezer nyugdíjaskorúnak ad munkát. 11 ezren dolgoznak a kereskedelemben és gépjárműjavításban, 10,6 ezren az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban 8,5 ezren.

Mint a Pénzcentrum írja, egyértelműen látszik, hogy évről évre egyre több a 65 évnél idősebb munkavállaló. Megjegyezték, hogy bár lehet, hogy sokaknak ez pozitív döntés, hiszen elég fiatalnak érzik magukat a munkához, de sokaknak lehet, hogy ez egy kényszerdöntés, hiszen pusztán a nyugdíjukból nem tudnák fenntartani eddigi életvitelüket.

„Márpedig a magyar társadalom folyamatosan elöregszik, ezért néhány éve belül nagyon is fontos kérdés lesz, mit kezd majd az állam a hazai nyugdíjasok tömegével” – tették hozzá, majd szakértőket időzve három megoldást vázoltak fel:

• a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
• a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
• vagy pedig a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Európában és világszerte már napirenden van a nyugdíjkorhatár-emelés. Az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor jelenleg átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében 64,4 év az átlag. Ez a szám azonban várhatóan tovább növekszik a tervezett korhatáremelések hatására: Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár a lap cikke szerint.

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi 144 pontos javaslatcsomagjában már felvetette, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartalomhoz kellene kötni, ahogy ezt már Szlovákiában és Svédországban az elmúlt két évben bevezették.
forrás: noizz.hu