Az X-betegség úgy hangzik, mintha Elon Musk találta volna ki, de neki ehhez semmi köze. Egy potenciális új pusztító járvány lehetősége azóta van a WHO fókuszában, hogy 2017-ben a szervezet kutatási prioritásnak minősítette a feltételezett kórokozót. A WHO az X-betegség kutatását olyan kóroké elé vagy mellé helyezi, mint a COVID-19, az Ebola, a SARS, a MERS vagy a Zika.

Amikor a jövő héten Davosban összeül a Világgazdasági Fórum, a világ vezetői megvitatják, hogyan lehet megelőzni egy jövőbeli ismeretlen „X-betegséget”, amely az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint hússzor több embert ölhet meg, mint a Covid-járvány.

Valamikor felbukkanhat egy igazán rossz kórokozó

A WHO a koronavírus-járvány kitörése óta többször is figyelmeztetett arra, hogy egy jövőbeli pandémia már a küszöbön állhat. Mivel a kutatóknak nem egy ismert kórokozóval van dolguk – azaz csak feltételezik, hogy valamikor egy igazán rossz kórokozó fel fog bukkanni –, a következő globális világjárvány megelőzésére irányuló munka a legjobb esetben is csak hipotetikus – mutatott rá a The Register.

A WEF tavalyi Radio Davos podcastjában Kate Kelland, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations tudományos főmunkatársa és az X-betegségről szóló könyv szerzője azt mondta, hogy a még ismeretlen kórokozó hatásának minimalizálása egyszerűen a már ismert víruscsaládok sok kutatását igényli. Feltéve, hogy az X-betegség olyan forrásokból bukkan fel, vagy olyan formát ölt, amelyet már ismerünk.

Kelland a COVID-19-et hozta fel példaként arra, hogy ideális esetben hogyan zajlana az X-betegség elleni küzdelem: Mivel az egy koronavírus volt, amiről elég sokat tudunk, a fertőzés elleni küzdelem valamivel könnyebb volt, mint amilyen lehetett volna.

„Mivel a tudósok évtizedekig vagy még tovább dolgoztak a SARS-vakcinákon és a MERS-vakcinán is, rájöttek néhány nagyon fontos információra a koronavírusokról. Ha ezt a fajta házi feladatot elvégezzük mind a 25 vagy annál több víruscsaláddal kapcsolatban, amelyekről már tudjuk, hogy képesek betegséget okozni az emberekben … akkor valójában sok ismeretet szerezhetünk idejekorán valamiről, ami még nem létezik” – mondta Kelland a brit technológiai portál szerint.

Száz nap alatt kellene győzni

Van egy valós eset, hogy megfelelő példát használjunk: a majomhimlő. „Tulajdonképpen már volt egy vakcinánk, ami működött a majomhimlő ellen, mert ugyanabból a családból származik, mint a himlő, a tevehimlő és mindenféle más hasonló vírus, és közösek a tulajdonságaik” – jegyezte meg Kelland.

A kutató szerint lényegében az egész arról szól, hogy elvégezzük a vakcinológiai kézimunkát és a kutatást, amely jó helyzetbe hozza a világot, hogy „előállítsunk valamit, ami egy új vírus ellen irányul, még mielőtt az a vírus megjelenne”.

A világon az embereket fertőző kórokozók nagy részével kapcsolatos ismeretek birtokában már csak az ilyen ismeretek globális tárházát kell létrehozni, ami Kelland szerint a CEPI (a fertőző járványok megelőzésére és megfékezésére szolgáló új vakcinák kifejlesztésének finanszírozására és koordinálására létrejött szövetség) küldetésének része.

A remény az, hogy a megfelelő kutatási keretrendszer és globális tudásbázis megléte esetén egy jövőbeli X-betegség-járványt 100 nap alatt meg lehetne szüntetni. „Ez hatalmas mennyiségű munka, de van egy végpontja, és megvalósítható” – jelentette ki Kelland.

forrás: blikk.hu