Életmód, Érdekes

A magyar internetezők megosztották a legfélelmetesebb történeteiket, amikre azóta sem tudtak magyarázatot találni

Történt már veled olyan dolog, amit nem tudtál megmagyarázni? Teljesen mindegy, hogy mennyire racionális embernek tartjuk magunkat, időnként történnek olyan zavarba ejtő dolgok, amikre bárhogy is próbálunk, egyszerűen nem vagyunk képesek magyarázatot találni. Mindenkinek van legalább egy ilyen „paranormális” története, amitől hosszú évek múltán is libabőrös lesz, ha csak rágondol. Találtunk egy nagyon érdekes Reddit bejegyzést, amiben a magyar felhasználók a paranormális és megmagyarázhatatlan élményeiket osztották meg egymással ,és megpróbáltuk összegyűjteni közülük a legérdekesebb, leghátborzongatóbb történeteket.

 

 

 

  • Dolgoztam pár évig a kőszegi várban, esténként én zártam általában, akkor végig kellett menni a kiállítótermeken és bezárni meg ellenőrizni mindent.
    Egyik este zárás után maradtam beszélgetni Lacibával, aki az éjjeliőr volt, a monitor mellett álltunk, amin a biztonsági kamerák képei látszottak. Mikor odanéztem, az egyik kameraképen egy pillanatra mozgást láttam, valami megmozdította az egyik függönyt, kb. úgy, mint amikor elmész mellette és meglebben. Emlékszem, hogy egy pillanatra lefagytam és kirázott a hideg is, azt hittem csak képzelődtem, amíg Lacibá meg nem törte a csendet kb. 2 másodperccel később, megkérdezte, hogy „Azt te is láttad?”
    A várban rajtunk kívül nem volt senki. Azon a folyosón, ahol az ablak és a függöny van, nem jár a levegő, mindig jellemzően áporodott szag is van emiatt. Az ablakok nem nyithatóak. © NeverSayNeverMind / Reddit
  • Jópár éve kivettem egy albérletet, 2 szobából az egyikben a tulaj dolgai voltak. Én a másikban aludtam és használtam a többi helyiségeket is. Volt egypár fura eset, de mindig megmagyaráztam valamivel, hogy biztos huzat volt, vagy mitől esett le valami. Mindaddig, amíg egyik este azt álmodtam/vagy nem álmodtam (mai napig nem tudom, de nagyon valóságos volt), hogy egy idősebb férfi áll az ágyamnál bőrkabátban és azt ordítja nekem teljes hangerővel: Takarodj innen!!! Remegtem a félelemtől és nem bírtam egyedül maradni a lakásban egypár napig. Eltelt egypár hét, jött valamiért a tulaj, ittunk egy kávét és elmesélte, hogy mindkét szülője meghalt már, az apukája itt a lakásban. Mutatott róluk egy képet, az apukája ugyanúgy nézett ki és ugyanolyan bőrkabátban volt, mint aki az ágyamnál állt. Egy kis időre rá elköltöztem onnan és még most is szorongok, ha rágondolok az esetre. © Nicinicko / Reddit
  • A barátomnál aludtam, amikor történt. Reggel felébredtem, az oldalamon feküdtem és hallottam, ahogy a barátom szuszog mellettem, viszont egyre hangosabban. Éreztem az ágyon, hogy megfordul és közelebb fekszik hozzám, de valami furcsa érzésem volt. Rátette a kezét a derekamra és ekkor hallottam, hogy valaki (a barátom) lehúzta a wc-t a fürdőben. Hátranéztem és üres volt mellettem az ágy. Így utólag belegondolva lehetséges, hogy csak alvásparalízisem volt. © Borongo222 / Reddit

Alvas

  • 12 éves voltam, felkeltem éjszaka valamikor hajnalban egy női sírásra. Először azt gondoltam, hogy anyukám valami filmet néz lent és annak a hangját hallom, azonban egy idő után kezdett az egész nagyon furcsa lenni. A hang alatt nem volt semmilyen zenei aláfestés, illetve olyan volt, mintha folyamatosan ugyanazt a „sírás hangot” játszanák újra és újra. Itt elkezdtem arra gondolni, hogy biztosan anyukám sír. Odaálltam a lépcsőhöz, hogy kiabáljak a földszintre, de ekkor befejeződött. Gondoltam, hogy biztos meghallott (bár hozzáteszem, pehelysúlyú vagyok és halkan közlekedek), de azért szóltam neki. Ekkor nagy meglepetésemre azt hallottam, hogy anyukám éppen akkor kelt fel és teljesen álmos hangon kérdezi, hogy mi van. Elmeséltem neki, hogy sírást hallottam, megkérdeztem, hogy ő volt-e, de fogalma se volt, hogy miről beszélek. Ennek ellenére feljött az emeletre, ahol továbbra se hallottunk semmit. Ezek után elküldött lefeküdni, de amint leért a lépcsőn, a sírás újból elkezdődött, teljesen ugyanúgy, mindig mintha egy részlet játszódna le a hangból. Megint szóltam és hát ez még kétszer-háromszor megtörtént, el tudjátok képzelni, hogy mennyire ideges volt rám anyukám a végére. Ekkor történt az eddigi legdurvább dolog: mikor anyukám legutoljára feljött, elkezdődött a hang. Megörültem, hogy végre, most bebizonyosodik, hogy nem csak képzelődök. Mondtam anyának, hogy ugye hallja ő is, amit én, hiszen most éppen hallatszódik. Erre csak így néz rám, hogy ő semmit nem hall. Semmit. Hozzáteszem, hogy a hang olyan volt, mintha a szoba előtt állt volna valaki. Nemhogy nem volt halk, de egyenesen közelinek tűnt. Pár évvel ezután a testvéremmel elkezdtünk erről beszélni és kiderült, hogy annak idején ő is hallotta ugyanezt a hangot. © deermaiden / Reddit
  • Én a mai napig emlékszem hogy kiskoromban mosószert iszom és hogy rosszul vagyok. Anyám és nagyi szerint ez sohasem történt. A dédnagymamám már az utolsó éveiben volt mikor mesélte hogy dédnagypapámnak ő a második felesége volt. Az elsőtől született 2 gyereke. Egy kisfiú, aki meghalt tüdőgyulladásban és egy kislány, aki valami mosószert ivott és belehalt. Kicsit leizzadtam amikor elmondta. © WittyChipButty / Reddit
  • Az előző lakásban ahol laktam néha random leestek a polcról könyvek. A polc alatt aludt mélyen a kutyám, és mintha megérezte volna, hogy le fog esni a könyv felpattant az ágyából, és a könyv pont rá esett volna ha nem megy odébb.
  • Volt egy éjszaka, amikor arra keltem, hogy az előszoba ajtó ki-be csapódik, a kutya az ágyam mellől csak meredten bámult oda (amúgy mindig aludt esténként, sose ébredtem még arra hogy nem mellettem alszik). Eleinte oda se mertem nézni, de még ijesztőbb volt ahogy láttam amint kinyílik, becsapódik. A horror filmekben ilyenkor szoktak meghalni az emberek, gondoltam kimegyek, és megnézem mi ez. Akkor a kutya elkezdett morogni miközben bámulta az ajtót. Odamentem, és csak a huzat csapkodta, de se előtte se utána nem volt ilyenre példa. © kuzinets / Reddit

felelmetes konyvek

  • Régen gond nélkül járkáltam a sötét házban, meg se kottyant. Aztán egyik este kibotorkáltam pisilni. Az volt a szokásom, hogy a fürdő ajtaját nem csuktam kilincsre, csak elé toltam a mérleget. Lehuppantam a klotyóra és egyszer csak hallom, ahogy a mérleg lassan, de biztosan elkezd félrecsúszni, ergo valaki benyitott a fürdőbe. Kiszóltam, hogy bent vagyok hahó, de semmi válasz. Mikor végeztem kimentem, az ajtó nyitva, a mérleg félretolva, de sehol senki. Benéztem a szüleimhez, hátha valamelyikük akart kijönni, de mindketten aludtak. Másnap rákérdeztem hátha ők voltak, de mindketten tagadták. Mai napig nem értem. És mai napig nem megyek ki villanykapcsolás nélkül a budira. © Nnolien55 / Reddit
  • Ügyfélszolgálaton dolgozom, bejött hozzám egy hölgy az ügyeit intézni. Az ország másik feléből költözött a környékre, soha életemben nem láttam előtte. Amikor végeztünk, kifelé menet visszafordult az ajtóból és közölte hogy biztosan furcsa lesz amit mondani fog, de át kell adnia egy üzenetet. Erre én: oké, hallgatom. Azt mondta, hogy az édesapám üzeni hogy ne aggódjak, odaért és minden rendben van vele. Apukám két héttel a beszélgetés előtt halt meg. Sose hittem az ilyesmiben, de ez nagyon szíven ütött. © Ill-Morning-5651 / Reddit
  • Kolléganő mesélte, hogy valamelyik nagyszülő festegetett képeket, aztán a halála után az örökösök összevesztek egy képen, ami a nagyszülői házban a falon lógott mindig, hogy kié legyen. Másnap mentek a képért, akik úgy gondolták, hogy az az övék, de már nem vitték el, mert a vászon teljesen meghajlott és tönkrement a kép. Nem volt beázás, és látszólag más behatás sem érte a képet. Így megoldódott a vita, mert már senkinek se kellett. © ClassroomMore5437 / Reddit
  • Van kb. 5 mesekönyvünk, amikről nem tudunk semmit, hogy hogy került oda. A gyerek azt mondta a néni hozta amíg aludtunk, ő látta. Ajtók mindig zárva, emeleten lakunk. © thegabe87 / Reddit
  • Barátnőmmel sétáltunk sötétben a csendes üres utcán télen. Az egyik nagy ablakos lakóház mellett haladtunk el, mikor hirtelen megugrott a barátnőm és mondta, hogy a néni halálra rémítette, csak bámult kifelé az ablakon, szedjük a lábunkat. Mikor hazaértünk derült ki, hogy a ház elhagyatott, a nagymama, aki ott lakott, hetekkel azelőtt meghalt. © Feisty-Ad1371 / Reddit

Ijeszto haz

  • Keresztlányom 4 éves körüli lehetett, egyik nap elkezdte nézni a falon az egyik képet nagyon erősen. Az anyja megkérdezte:
    – Mit nézel kislányom?
    – Semmit, jött a válasz, de még nézte egy darabig, majd nemsokkal rá a kép leesett a falról. Az anyja hisz az ilyenekben, ezért felírta az időt: 16:52.
    Másnap jött a hír, az anyósa meghalt. A halál időpontját kitaláljátok. © smok3_hu / Reddit
  • Mamám sajnos 2020 szeptemberében elhunyt. A temetés napja előtt az egész család leutazott Heves megyébe a rokonainkhoz. Mamám házában voltunk (nem tudtunk volna máshova menni). Meg akartuk nézni, hogy mennyi az idő napközben, de egyszerre megállt minden óra, a konyhában a rádión, a konyhaszekrényen a kis ébresztőóra, Mama szobájában is. Egyszerre a temetés napján az összes óra szinte egyszerre megállt. © BitterParadise / Reddit
  • Apai nagyanyámnak sok virága volt, és a családban mindenkinek sok virágot és dudvát gyökereztetett. Nekem egy viaszvirágom volt tőle. Aztán agydaganattal kórházba került, megműtötték, de már késő volt, pár hétre rá meghalt. A viaszvirágom ugyanígy „lekövette” a dolgokat. Növekedett, jöttek rajta új levelek, de amikor mamám a kórházba került, megállt a növekedés, majd amikor meghalt a virág is megadta magát. Hiába ültettem át, ki kellett dobni. Ez addig nem is volt érdekes, amíg meg nem hallottam, hogy a családban az összes virág amit mamámtól kaptak ugyanerre a sorsra jutott. © smok3_hu / Reddit
  • A nagypapám órásmesterként dolgozott amióta csak az eszemet tudom. Ő még az az igazi, kis mesterember volt, aki régi faliórákat javított és restaurált. Gyerekként imádtam Náluk tölteni az időt, mert olyan volt a házuk, mint egy mesebarlang. Sajnos 15 éves koromban a papámat elvesztettem egy súlyos betegség következtében. Volt egy kedvenc órám, egy régi parasztóra (olyan mint a kakukkos, csak kakukk nélkül), ami úgy működik, hogy van két súly amit fel kell húzni az óra alján és az hajtja a mechanikát. Na ez az óra, pont azon kevesek közé tartozott, amit szegény papám, nem tudott megjavítani, de annyira tetszett, hogy elhozta a család a konyha falát díszíteni. Több mint 10 évig funkcionált mint dísz a falon. Soha az életben nem láttam működni, se én, se a családom egyik tagja sem. És itt jön a csavar. Miután papa meghalt, a rá következő héten ugyan azon a napon és időben az addig soha nem működő fali óra elindult magától, úgy, hogy a súlyok is lent voltak (tehát fizikailaig is lehetetlenség a működése) és arra lettünk figyelmesek a nappaliból ,hogy elkezdett kattogni a konyhában levő régi óra, és azóta is működőképes. Természetesen mondanom sem kell, hogy zokogtam, mindezt úgy, hogy soha nem hittem/hiszek az ilyen spirituális dolgokban. © Mylkast / Reddit

regi ora

  • Kicsi gyerek voltam, amikor többször láttam a Félarcú nénit. Köszöntem neki, ő intett, de beszélni nem beszélt. Mindig az ablakpárkányon ült és mosolyogva nézte, hogy játszok. Azért volt Félarcú néni, mert a fél arca homályos volt. Anyum nem nagyon hitt nekem, de még olyan kicsi voltam, hogy nem is tudtam mik azok a szellemek, így meghallgatta, hogy hogy néz ki, aztán körbekérdezett a lépcsőházban. Mint kiderült az előző itt lakó nő autóbalesetben meghalt. És illet rá a leírás, milyen színű a haja, milyen ruhát hord, annak ellenére, hogy sose láttam még képen se. És a legdurvább rész, hogy a balesetben brutálisan megégett az arca, pont az a fele, ami nekem homályos volt. © themaalex / Reddit
  • Anyám meséli sokszor ezt a sztorit, amikor feljön ez a paranormális téma. Kis koromban 4-5 lehettem, több éjszaka előfordult, hogy átmentem a szobájukba szólni, hogy egy bácsi ül a szekrényem tetején és világít a szeme. Mint kiderült nagymamám testvére azon a héten akasztotta fel magát. Mutattak róla egy képet és én rámutattam, hogy igen, őt láttam. Azóta is bennem van az a teória, hogy a gyerekek annyira „tiszták” még, hogy látják a másik világot és így a szellemeket. © DaVeHUN095 / Reddit
  • Egyszer a kutyám a levegőt kezdte el szagolgatni, és elkezdett a semmivel úgy játszani, ahogy a kutyákkal szokott. Aztán hirtelen megcsapott az első kiskutyám illata, sokat járt kozmetikushoz és mindig olyan finom illatú volt a szőre. Szerintem akkor meglátogatott minket.❤️ © Jazzlike_Relation206 / Reddit

Veled történt már olyan dolog, amit nem tudtál megmagyarázni? Meséld el nekünk hozzászólásban!

forrás




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?