Idén tavasszal kiválasztották azt a négy magyar szakembert, akiknek egyike majd hazánk második űrhajósává fog válni, és nem mellesleg a Nemzetközi Űrállomásra is eljuthat. A magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről, és az űrkutatás jelenlegi állásáról osztott meg érdekes információkat Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

A Blikk is megírta, hogy a HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának: ma nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét is. Cserényi Gyula, Kapu Tibor, dr. Schlégl Ádám és Szakály András alkotja azt a magot, akik közül egyvalaki közel egy hónapos tudományos küldetésen vesz majd részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

A magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről, valamint az űrkutatás jelenlegi állásáról nyilatkozott az InfoRádiónak az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya.

Mint mondta: a jelöltek már tavasszal megkezdték a kiképzést, amely még mindig a válogatás része, hiszen nem négy ember fog majd feljutni az űrállomásra, hanem egy.

– Tudatában vannak végig annak, hogy jelen pillanatban 25 százalék esélyük van — jelentette ki Ferencz, hozzátéve, amikor a végső fázisban dönteni kell, mindenhez a NASA engedélye kell.

Saját űrruhát összesen ketten kapnak majd, akik közül az egyik tartalék lesz. A konkrét szkafandert a ténylegesen repülő emberhez fogják majd igazítani.

Megkérdezték arról is, hogy mégis miként kell begyakorolni azt, hogy váratlan helyzetekre is higgadtan tudjon reagálni: „Az a rutin része, hogy az űrállomást ismerni kell elméletben is. Ezért van a NASA kiképző központjában egy teljes másolata az űrállomásnak, ahol ott vannak a modulok, a zsilipek, a gombok, a karok, a fogantyúk, mert ismerkedni kell”.

A miniszteri biztos elmondta, természetesen arra is folyamatosan tréningezik a jelölteket, hogy mi van, ha nem őket választják. Akik végül nem kerülnek kiválasztásra, azoknak be kell kapcsolódni a misszió földi munkájába. Utána pedig óriási feladatuk lesz az oktatásban, a népszerűsítésben, a tudományos ismeretterjesztésben.

A pontos küldetési időről is mesélt a rádiónak:

„Harmincnapos lesz, az Axiom Space vállalattal ebben egyeztünk meg. Itt azért benne van az is a pakliban, múltkor is történt ilyen, hogy tovább maradt valaki fent. Van ilyen csúszás, de az alaptervünk harminc nap. Ez 28 napnyi munkanapot jelent”.

Egy asztronauta rezsiórabére 144 ezer dollár (kb. 50 millió forint), (…) de ez is változó, tud ez több is lenni meg kevesebb is. Az űrséta drágább dolog.

Ferencz Orsolya az Európai Unió szerepéről úgy nyilatkozott, hogy azért küzd, hogy a dobogó harmadik fokára majd fölállhasson. Viszont Amerika mellett már nem Oroszországot látja a második helyen, hanem Kínát. Mint mondta: a feladat nem lesz egyszerű, ugyanis az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India mellett már az arab országok is bekapcsolódtak a versenybe. Ezért fontos, hogy az űrstratégia már ne csak tudományosan legyen megalapozott, de gazdaságilag is.

Az űrtechnológia és az űrtevékenység már nemcsak kutatás, hanem annál jóval több, alkalmazás és szolgáltatás, piac, megtérülés, és ahogy az Európai Űrügynökség számol, ezen a területen belül 1:6-os a megtérülési arány.

forrás: blikk.hu