Egyéb

A kannabiszt Magyarország kivételével szinte már sehol sem üldözik Európában

A német kormány augusztus közepén jóváhagyta a kannabisz legalizálásáról szóló törvényjavaslatot. Ha a Bundestag ősszel megszavazza a tervezetet, a kender marihuánaként ismert női ivarú pszichoaktív virágzata, az abból készült hasis és más tudatmódosításra alkalmas kenderkészítmények kikerülnek a tiltott drogokra vonatkozó büntetőtörvényből. A javaslat szerint Németországban 25 gramm birtoklása lesz legális, és három tő otthoni termesztését is engedélyezik a botanikusok által Cannabis sativa var. indica (illetve Cannabis sativa ssp. indica) néven lajstromozott növényből.

 

 

 

A lépéssel az Egyesült Államok, Kanada, Uruguay és Málta után Németország is csatlakozhat azon államokhoz, amelyek az elmúlt években radikálisan szakítottak azzal a 20. század második felétől globálissá vált drogpolitikai gyakorlattal, amely a legsúlyosabb büntetőjogi szankciókkal kívánta távol tartani a honpolgárokat a legnépszerűbb tudatmódosító szerektől.

Marihuána illegál

A fűfogyasztást deklaráltan toleráló országok száma is gombamód szaporodik azóta, amióta kiderült, hogy a drogok ellen alig egy évszázada elindított háborúnak vajmi kevés a látszata. A Dániától Csehországon át Romániáig terjedő dekriminalizációs hullám azt mutatja, hogy a döntéshozók egyre több államban ismerték fel az évtizedes büntetőjogi tiltás hiábavalóságát. Főleg úgy, hogy a legújabb epidemiológiai és társadalomtudományi kutatások szerint a tilalmak enyhítése úgy vett le felesleges terheket a bűnüldözők válláról, hogy közben sem a fogyasztók számát, sem a kannabiszfogyasztás korábbi mértékét nem növelte. A felnövekvő korosztályokban pedig szinte pontosan ugyanakkora a rekreációs használat aránya, mint amikor még törvénybe ütközött a füvezés.

Az Európai Unió kábítószerügyi ügynöksége, az EMCDDA friss felmérései szerint nincs valódi különbség a drogmentes társadalom építését hirdető, illetve az állampolgárait partnernek tekintő, megengedőbb drogpolitikát képviselő országok között. Az más kérdés, hogy a felmérések kérdéseire az előbbi kategóriába tartozó országokban nagyságrendileg kevesebb őszinte válasz érkezik, de ennek ellenére a társadalomkutatók képesek rekonstruálni azt a valóságot, amelyben például a felnőtt magyarok ötöde fogyasztott már egy- vagy többféle tiltott drogot életében.

Az EMCDDA 2023 júniusában publikált helyzetjelentése szerint jelenleg 11 uniós tagállamban már most sem vonatkoznak szabadságelvonással fenyegető jogszabályok a rekreációs fűfogyasztásra, illetve bizonyos megkötésekkel a birtoklás sem számít bűncselekménynek. Ezek közül nyolcban amúgy egyetlen tiltó listás szer (kokain, LSD, heroin, ecstasy, stb.) birtoklása sem fenyeget börtönnel, míg három országban ez csak a kannabiszra vonatkozik. Ezekben az államokban a pénzbírság a legsúlyosabb szankció.

Birtoklás és csekély mennyiség

Belgiumban például, bár a kannabisz birtoklásáért papíron börtön is járhatna, a rendőrség a legrosszabb esetben jegyzőkönyvet vesz fel és elkobozza a marihuánát.

Ausztriában, ahol a személyes használatra történő birtoklás 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető, a rendőrség a kisebb súlyú eseteket legfeljebb az egészségügyi hatóságnak jelenti, az esetleges egészségügyi kockázatok miatt, de a füves nem kerül semmiféle más nyilvántartásba.

Észtországban a törvény a kis mennyiségek használatát és birtoklását pénzbüntetéssel szankcionálja, a jogszabályban meglebegtetett 30 napra elrendelhető rendőrségi letartóztatás elenyészően ritka, ahogy Horvátországban is, ahol 2019 óta legfeljebb 90 napos elzárás sújthatja az ennek ellenére a gyakorlatban legfeljebb pénzbüntetésre ítélt, a birtoklás bűntettében ügyészi szinten elmeszelt fűfogyasztókat.

Az EMCDDA szakértői szerint a csekély mennyiség fogalma az EU-ban különböző lehet, de általában a pár grammos tétel bőven belefér. Dániában és Németországban például 6 gramm jelenti a határt, már csak azért is, mert az államok zömében a tiszta hatóanyagra vonatkoznak a mennyiségek, ami még a legdurvább hibridek esetében sem éri el a 40 százalékos THC-koncentrációt. (A kender fő pszichoaktív hatóanyaga a Δ9-tetrahidrokannabinol, azaz a delta-9 előtaggal jelölt C21H30Oképletű szerves molekula.)

Németországban, csaknem három évtizeddel az Alkotmánybíróság 1994-es döntése után az a helyzet, hogy az ügyészek automatikusan ejthetik a csekély jelentőségűnek ítélt ügyeket. A fogyasztásra és a birtoklásra Franciaországban 2019-ben 200 eurós helyszíni bírságot vezettek be, de a gyakorlatban ezt is ritkán használják az EMCDDA helyzetjelentése szerint. A legendásan szabadelvű Hollandiában pedig a hatályos ópiumtörvény irányelvei szerint legfeljebb az elkobzás a kiszabható legszigorúbb szankció még az 5 grammot meghaladó, de a kereskedelmi mennyiséget el nem érő birtoklás esetében is.

Dekriminalizáció és elterelés

Magyarország kivételével az EU-tagállamok zömében már jelenleg is érvényesül a dekriminalizáció elve még akkor is, ha ezt a döntéshozók nem reklámozzák.

A büntető szankciók ez esetben azonban csak a fogyasztásra és a birtoklásra nem vonatkoznak, a kereskedelem és az ezt szolgáló mennyiségek előállítása, magyarán a pszichoaktív kendernövények nagy tételben történő termesztése továbbra is a hivatalból üldözendő bűncselekmények közé tartozik.

Horvátországban, Portugáliában és Szlovéniában például ilyen a hatályos jogszabályi környezet. Ausztriában, Németországban és Lengyelországban pedig a fogyasztás és birtoklás miatt indított eljárást büntetés kiszabása nélkül kell lezárni amennyiben a rendőrség „kisebb jelentőségűnek” tekinti az ügyet, vagy úgy értékeli, hogy a büntetőeljárás „nem áll a közérdek szolgálatában”. Luxemburgban 2023. július 21. óta megengedett 4 tő otthoni termesztése, valamint az otthoni fogyasztás, továbbra is büntetendő viszont a nyilvános használat, valamint a birtoklás közterületen.

Ezzel szemben Magyarországon a hatályos rendelkezések a pszichoaktív kenderszármazékok fogyasztását is a bűncselekmények közé sorolják, bár vétségként tüntetik fel. A Büntetőtörvénykönyv vonatkozó 176. paragrafusa szerint

„Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Mindezt úgy, hogy a legális és tiltott szerek fogyasztását vizsgáló legfrissebb tudományos kutatás szerint Magyarországon az illegális drogok közül a marihuána és/vagy hasis továbbra is magasan vezeti a népszerűségi listát: a 18-34 éves budapestiek több mint 13 százaléka bevallottan fogyasztott pszichoaktív kenderszármazékot, az országos felnőtt (18-64 éves) népességben pedig 6,1 százalék ez az arány.

forrás: qubit.hu




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?