Egyéb

Varga Judit elárulta, miért alkotta meg a Jóisten a magyarokat

A magyarság bizonyította megmaradni akarását – mondta.

 

„A magyar nemzet a kihívásokkal teli időkben is számtalanszor bizonyította élni és megmaradni akarását” – hangoztatta Varga Judit igazságügyi miniszter a Lőrincz Csaba-díj átadása alkalmából hétfőn Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Köszöntőjében úgy fogalmazott: amikor a Jóisten megalkotta Magyarországot, nem bánt szűkmarkúan az áldásokkal,

de a magyaroknak szánt próbatételekkel sem.

„Áldás a gyönyörű természet, a Kárpátok ölelése, a sok bővízű folyó és a termékeny föld. Ugyanígy áldás a magyar emberek tehetsége és szorgalma”

– emelte ki, majd úgy folytatta: „történelmi olimpiai arannyal ér fel”, hogy ennyi éven át szuverén és független nemzetként tudott megmaradni Magyarország.

Azt mondta: próbatételekből az elmúlt években sem volt hiány.

Varga felidézte: 2010 óta több nagy, a világpolitikát és a világgazdaságot alapjaiban megrázó válságot kellett és kell kezelnie a kormánynak.

„Ilyen volt a többi között a migrációs krízis és a koronavírus-járvány, most pedig ilyen az orosz-ukrán háború”

– mondta.

„A válságok korát éljük, a válságoknak pedig mindig közük van az éppen fennálló világrend átalakulásához”

– riogatott Varga Judit.

Kitért rá: a magyarság helyzete különleges, mivel a trianoni békediktátum után hét országban szóródtak szét a honfitársaink. Külhoni nemzettársaink felé a kormány a jövőben is „féltő gondoskodással” fordul – mondta.

A miniszter azt is mondta:

az Európai Unió soros elnökeként jövőre történelmi lehetőség elé néz Magyarország.

„Elnökségünk alatt egy szuverén, nemzetállamok által alkotott, autonóm és erős Európa képét fogjuk támogatni. Ennek keretét pedig az az európai keresztény konzervatív értékrend fogja képezni, amelynek az őshonos nemzeti kisebbségek védelme alapvető eleme”

– fogalmazott.

A Lőrincz Csaba-díjjal kapcsolatban Varga fontosnak nevezte, hogy azok a tudósok, szakértők, írók, „akik a nemzetért dolgoznak, érezzék, hogy tevékenységük elismerésre számíthat”.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: Lőrincz Csaba „húsz éven át formálta tudásával, gondolkodásával, elkötelezettségével és kreativitásával a mi közös ügyünket, a magyar nemzeti összetartozás ügyét”.

A politikus beszélt arról is, hogy a nemzeti kisebbségvédelemre drámai hatással van az orosz agresszió. Úgy folytatta: Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és minden lehetséges módon segíti az áldozatot.

Megállapította:

az ukrán-magyar viszony azonban „történelmi mélyponton van”.

Hozzátette: az egész nemzetnek, de különösen a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége lenne arra, hogy „új fejezetet nyissunk a kétoldali kapcsolatainkban”.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepség megnyitóján azt mondta: a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.

„Ennek ellenére a közbeszédben 2023-ban még mindig »románozunk«”

– jelentette ki.

„Harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy honfitársaink egy része számára »a százéves határok mentális határokká merevültek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ezeréves horizonton, Szent István szemével lássanak«”

– magyarázta Demeter.

(MTI) | forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?