Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett magyar zenész, a 75 éves Nagy Feró interjút adott az Origónak.
Pártunk és kormányunk egyik híresebb vezetője hívott engem telefonon hogy szeretne kijönni hozzám mert beszélni kell, beszélni szeretne velem. De jött a felesége is és ő is azt mondta hogy én tudtam hogy megkapod és ezért jöttem hogy én legyek az első aki gratulálok neked – mondta nagy Feró
További érdekes részletek az interjúban:
Korábban: Nagy Feró: Kéne egy kimutatás a melegekről és a transzvesztitákról
A Kossuth-díjas punkzenész megosztotta gondolatait a Fidesz-propagandában központi szerepet játszó tételekkel.
Az Orbán-rendszerrel nyíltan szimpatizáló, illetve a Fideszt nyíltan támogató Nagy Feró interjút adott Veiszer Alindának.
Az interjúban Nagy Feró számtalan téma közt beszélt arról, hogyan került munkakapcsolatba a rendszerváltás körüli években a hazai színházi és filmes világgal, Jancsó Miklóssal, Hernádi Gyulával, Bacsó Péterrel, Szabó Istvánnal; arról, hogy hogyan szenvedte meg a rendőri verések miatt szó szerint a Kádár-rendszert; hogy mit gondol a mostani Kossuth-díja miatti kritikákról.
Az interjúban sok szó esik a melegekről, ebből a részből a Telex hosszabban idéz szó szerint.
– Mennyien vannak ők? – kérdez vissza Nagy Feró.
– A transzvesztiták? Vagy a melegek?
– Igen. Nem tudjuk. Kéne egy kimutatás…
– Vannak erre kimutatások, jó pár százaléknyian. Mondjuk tíz biztosan.
– Nem hiszem el. A mi falunkban nincs egy se. Nyolcezren lakunk…
– Tudod, hogy az nem egy objektív mérőszám, hogy a mi falunkban nincs.
– Ez egy elenyésző probléma. Komolyan. Nem olyan nagy probléma ez. És ha ő nem megy ki az utcára, és nem követeli, hogy tessék engem becsülni, de mire? Azért, mert transzvesztita vagy? Ne hülyéskedjünk már! Most fiú vagy lány?
– És ha csak annyit mond, hogy kérlek, ne ítélkezz azért, mert más vagyok?
– De hát nem ítélkeztünk. Ők nem tudják, hogy fiúk vagy lányok.
– Ők tudják, hogy micsodák, csak nem a bináris kódrendszerben gondolkodnak.
– Hát akkor figyelj ide: én se fogok kimenni az utcára egy hatalmas Renault-táblával, hogy én ezt szeretem… Érted, hogy mire gondolok – mutat az ujjaival egy rombuszt a női nemi szerv egységes nemzetközi jeleként, majd folytatja a gondolatmenetet. – Vannak nekem hibáim, amikre nem vagyok büszke.
– De ez hiba? Hiba, hogy ha valaki meleg?
– Nem, nem.
– De most ezt mondtad, hogy te nem mész ki az utcára a hibáiddal.
– Nem, nem hiba. De amikor odamegy, és azt mondja, hogy becsülj meg, mert én meleg vagyok, azt mondom, hogy észre sem vettem, hogy te meleg vagy.
És szó esik a fideszes politikusok és Fidesz-propaganda teljesen megalapozatlan állításáról, miszerint a gyerekeket meg kellene védeni valamiféle szexuális propagandától és félreneveléstől:
– Téged az zavar, hogy emberek kimennek az utcára, és azt mondják, hogy becsüljetek meg minket is annyira, mint magatok – mondja Veiszer Alinda.
– Nem. Az zavar, hogy bemennek az óvodába. És az én gyönyörűséges három és féléves lányunokámnak, aki minden ízében csaj, nem kéne bemenni az óvodába, és tanítani neki, hogy te nem biztos, hogy kislány vagy.
– És ilyen történt az óvodájában?
– Még nem. De nyomulnak egyfolytában.
– Tudsz olyan óvodát, ahol ilyen történt?
– Itt, Magyarországon még nem.
– Tehát olyasmi ellen küzdünk, ami nincs.
– Várj, várj, várj, várj. Ami bármikor lehet!
– Hát akkor tulajdonképpen az ónos kéneső ellen is tüntethetnénk, mert bármikor lehet.
– Nem. Nem. Ez egy komoly veszély.
– Tényleg így éled meg?
– Igen. Hát amikor látom, hogy Nyugaton… Hát minket most azért ítélnek el, Magyarországot, mert mi homofóbok vagyunk, fasiszták, meg mindenféle marhaság, meg mi a transzvesztiták ellen vagyunk… Hát nem vagyok ellene, de hát ők hozták fel ezt a dolgot.
