Érdekes

12 régészeti felfedezés, ami alapjaiban változtatta meg az emberiség történelmét

A történelem az egyik legérdekesebb tudomány, már csak azért is, mert semelyik másik területen sincs annyi ,,ha” és ,,talán”, mint az emberiség múltjának tanulmányozása közben. A folyamatosan zajló régészeti felfedezések pedig időről-időre rá is világítanak minderre, hiszen kiderül, hogy nem minden úgy és akkor történt a múltban, ahogy mi azt – rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján – korábban gondoltuk. Most 12 olyan felfedezést gyűjtöttünk össze, melyek minden másnál nagyobb hatással voltak az emberiség történelmére.

 

 

 

1 Agyaghadsereg

Az agyaghadsereg ásatása teljesen új megvilágításba helyezte kínai császár uralkodását.

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok.

Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

2 Holt-tengeri tekercsek

A Biblia legrégebbi darabjai.

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk.

A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

3 Behisztuni felirat

Az időszámításunk előtti 6. században történt történelmi események részletes leírása.

A feliratok I. Dárajavaus perzsa király tizenkilenc győzelmét örökítik meg ékírással, óperzsa, újelámi és akkád nyelven (utóbbinak az újbabilóni dialektusában). A negyedik, arameus nyelvű változat teljesen elpusztult, de a többi három is erősen sérült. A felirat óperzsa szövege 414 sor, öt oszlopban. Az elámi verzió 270 sor, az akkád 112.

A felirat tizenöt méter magas, 25 méter széles és vagy 100 méter magas mészkőszirten áll, melyen Dareiosz király a feliratnak a sziklát simára csiszoltatta. A felirat az ókori Babilont Ekbatanával összekötő út mellett található. A felirat alatt I. Dareiosz király életnagyságú domborműve, kezében íjjal és más jelenetek láthatók.


4 Olduvai-szurdok

Korábban ismeretlen, emberek és állatok által lakott vidék.

Az Olduvai-szurdok (vagy Olduvai-szakadék) egy meredek oldalú, helyenként 90 méter mély kanyon a kelet-afrikai Tanzánia északi részén, a Szerengeti-síkságtól keletre. A szurdok hossza kb. 45 km és része a Kelet-Afrikán végighúzódó árokrendszernek, a Nagy-hasadékvölgynek. A beszakadást azonban nem közvetlenül a tektonikus mozgások eredményezték, hanem egy nagy földrengés tárta fel.

5 Angkorvat

A legnagyobb templom a világon.

Angkorvat (nyugaton: Angkor-Wat) a legjelentősebb templomegyüttes Angkorban, Kambodzsa északnyugati részén, 240 km-re Phnompentől, a Tonle Sap-tó közelében. II. Szurjavarman (a győzelem által védett) király uralkodása (1113–1150) alatt épült Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával.

Angkorvat a khmer kultúra, művészetek aranykorának minden kincsében bővelkedik. Ma is működő vallási központ, fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind a buddhisták körében. A templom Kambodzsa jelképévé vált – megjelenik a nemzeti zászlón és címeren, és ez az ország fő turistalátványossága.

6 Trója

Az ásatások, mint egy 46 különböző kulturális réteget tártak fel ezen a területen.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek.

7 Antiküthérai szerkezet

Ez az ókori görög szerkezet évszázadokkal megelőzte a korát.

Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert). Keletkezése i. e. 205-re tehető, ami kb. 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

8 Gyenyiszovai fog

Megerősítette egy korábban ismeretlen emberfajta létezését.

A gyenyiszovai ember (angolos átírásban denisovai ember) elnevezésű emberfajta a Homo nemzetség tagja, amelynek maradványait 2008-ban fedezték fel az Altaj vidéki Gyenyiszova-barlangban. Az egyetlen ujjpercből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik.

Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak. Ez a fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, végül alátámasztotta az eredeti feltevéseket.

9 Pompeii

Legendás ókori római város.

Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében, Campania olasz tartományban. Eredeti etruszk neve Pmpei, népszerűsítő irodalomban és útikalauzokban Pompeji, a közelében elterülő mai olasz város neve Pompei. A város a Vezúv lábánál, lávatalapzaton épült. Valószínűleg az oszkok alapították. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepült görögök. A görög művészet hatása néhány templom, helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon is felismerhető.

Rövid ideig az etruszkok is birtokolták, majd a szamniszok. Pompeii részt vett a campaniai városok Róma elleni szövetségében, ennek következtében Kr. e. 89-ben Sulla csapatai megtámadták. Noha szövetségesei segítettek az ostromnak ellenállni, a város Kr. e. 80-ban behódolt Rómának. Ezt követően Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum néven római kolónia lett. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.

 

 

 

 

10 Lascaux-i barlang

Az emberi falfestmények egyik legnagyobb paleoptikuma.

A Lascaux-barlang (Dordogne, Franciaország) darabszám és a műalkotások értéke szerint egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves. Egyike a Vézère-völgyi festett barlangoknak, amelyek a Világörökség részét képezik.

11 Rosette-i kő

Ez a kőlap segített megfejteni az egyiptomi hieroglifákat.

A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

12 Machu Picchu

Az inka kultúra legrejtélyesebb műemléke.

Machu Picchu az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ izgalmas és festői fekvésű régészeti lelőhelye. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek és 1570-ben hagytak el, majd kb. 400 évig „pihent”, míg 1911-ben újra fel nem fedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott).

forrás




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?