Aki nem tudná, Petra egy ősi város, amit sziklákból faragtak ki. Jordániában található, egy olyan országban, aminek a legnagyobb része sivatag. Ez az egyedülálló ősi város csak egy keskeny kanyonon keresztül érhető el, amin nem könnyű végig menni. Ez persze még nem állítja meg a turistákat.
1 Ki és mikor építette ezt a várost?
Petra évszázadok óta elhagyatott, de évezredekkel ezelőtt épült. Fontos bevásárlóközpont volt olyan kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, amin keresztül például fűszereket, selymet és tömjént szállítottak Indiába és egyéb helyekre. Ennek köszönhetően fénykorában rendkívül gazdag volt a város.
Nem teljesen ismert, hogy mikor építették, az azonban biztos, hogy időszámításunk előtt. Petra kezdetben a Nabateus királyság fővárosa volt. Becslések szerint a legjobb éveiben a város lakossága a 20 ezer főt is meghaladta.
2 Hogyan lehet egy várost kifaragni a sziklákban?
Az épületek homlokzatait a kanyonok falaiba vésték, ennek köszönhető az egyedülálló szépségük. Ez persze nem volt könnyű feladat, ami remekül bizonyítja, hogy milyen fejlett volt az akkori civilizáció építészeti készsége.
A város főbejáratát Al-Khazneh-nek hívják, ami arabul „kincset” jelent. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy egyes legendák szerint felbecsülhetetlen mértékű vagyont tároltak a templomban. A főkaput gyönyörű, rózsaszín homokkőből faragták, ezért Petra a „Rózsaszín város” néven is ismert.
Az építészeti csoda építészei ettől függetlenül valószínűleg számtalan nehézséggel szembesültek a város építésekor. Még ma sem teljesen világos, hogyan voltak képesek a régi mesterek olyan épületeket létrehozni, amik sem díszítésükben, sem magasságukban nem voltak rosszabbak és alacsonyabbak, mint például a görög és római társaik.
Az, hogy miként lehetett ilyen magas templomot építeni a sziklákba, egyelőre nem világos. Pláne, hogy nincs olyan növényzet, amit állványként lehetett volna használni az építéshez. A tudósok csak feltételezik, hogy vélhetően felülről kezdték az építkezést, és a durva sziklákon lefelé haladva, emeletről-emeltre alakították ki az épületeket. Akkoriban az embereknek ehhez csak véső és kalapács állt a rendelkezésükre, ami szintén bámulatos, ha jobban belegondolunk.
3 A sziklák megvédték a várost az ellenségektől?
Más népek irigyelték a Nabateus királyság gazdaságát, ám eközben Petrának meg kellett küzdenie például a görögökkel. Nagy meglepetésre győztek! Amikor azonban a római hódítók érkeztek, a város már nem állt ellen. Hosszú évekig a Római Birodalom fontos központja volt, és a római uralkodás alatt a város tovább virágzott.
Időszámításunk után a 4. században aztán egy nagy földrengés elpusztította Petra jelentős részét, és helyrehozhatatlan károkat okozott számos területen. A rómaiak ekkor úgy döntöttek, hogy elhagyják a sérült várost, ami később a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került
4 Miért veszett el Petra és hová tűntek az emberek?
A technológia fejlődésével megjelentek a kereskedelmi útvonalak, ezáltal pedig Petra elvesztette a stratégiai jelentőségét, és már nem volt több, mint egy eldugott város, Jordánia sivatagában.
Fontos azonban megjegyezni, hogy csak a nyugati civilizációk számára vált elveszetté, mert a helyiek továbbra is a sivatag rejtett gyöngyszemének tartották. A beduin törzsek később a város romjaiban éltek, és a Nabateusok leszármazottjainak tartották magukat, akik igyekeztek távol tartani mindenkit a várostól, mert attól féltek, hogy a hatalmas kincsekre szóló legendák miatt a kincset kereső emberek a maradék várost is elpusztítanák. A várost ezért hosszú évekig titokban tartották, és nem beszéltek róla senkinek.
5 Hogyan fedezték fel Petrát ismét az európaiak?
A felfedezés pontos dátuma 1812. augusztus 12-e volt. A fiatal svájci kutató, Johann Ludwig Burckhardt egy egyiptomi kirándulás során hallott a titokzatos helyről. Johann ezután úgy döntött, hogy magát arabnak álcázva meggyőzi a helyi idegenvezetőt, hogy vigye el ebbe a titokzatos városba.
Ez volt az a fordulópont, amikor az európaiak ismét tudomást szereztek a város létezéséről. A kutatók ezután elárasztották a várost, hogy tanulmányozzák és egyre pontosabb rajzokat készítsenek róla. Az ásatások azonban csak 1929-ben kezdődtek, több mint 100 évvel az elveszett város felfedezése után.
6 Miért volt szükség az Al Khazneh templomra?
A régészek még ma sem teljesen értik, hogy miért épült a templom. Egyesek úgy gondolják, hogy valamelyik Nabateus király sírja volt, mások szerint inkább dokumentumok tárolására használták, vagy csak tényleg simán egy templom volt. Az azonban biztos, hogy Al Khazneh volt az egyik utolsó elkészült épület, ami még a gazdag és virágzó Petra idejében épült, ezután nem készítettek több sziklába faragott épületet.
7 Hogyan éltek az emberek víz nélkül a sivatagi sziklák között?
A petrai emberek a vízellátás és torlás technológiájának szakértői voltak. Ciszternákat, gátakat és tározókat építettek, szóval a város egyfajta oázis volt a fáradt utazók számára. A fejlett technológiájuk lehetővé tette az itt élő emberek számára, hogy a száraz évszakban se legyen problémájuk a vízhiánnyal.
Voltak idők, amikor heves áradások sújtották ezt a területet, de a nabateusok remekül megfékezték: gátakat és vízvezetékeket építettek, amikkel irányítani tudták az esővíz áramlását, és ezáltal túlélték az áradásokat.
8 Hogyan életek az emberek a sziklákon?
Petra jelentős vallási központ volt, feltehetően főleg papok, kereskedők, szobrászok, és a szolgáltató szektorban dolgozó emberek éltek itt. Több mint 1 millió sírhely van a közelben, és sok sírban komplett családok nyugszanak, szóval a városban valószínűleg a temetkezési vállalkozások is virágoztak egykoron.
Érdekesség, hogy nehéz megválaszolni, hogy a fénykorában 20 ezer (egyes források szerint 30 ezer) ember lakta városban az emberek vajon a sziklán belül vagy kívül éltek-e. Becslések szerint, ha minden családban átlagosan 10 ember élt, akkor is kb. 2000 otthonnak kellett volna lennie a városban, de ennél sokkal kevesebb van. Sokkal valószínűbb tehát, hogy számos család a kőfalakon kívül, sátrakban élt.
9 Kik azok az emberek, akiket Petra sírjaiba temettek?
Ebben a kérdésben a kutatóknak nincsenek konkrét feltételezéseik. Annyi biztosan elmondható, hogy a sírokat különböző történelmi korszakokban faragták, mert küllemükben nagyon különböznek. A helyi lakosok a többi nabateustól eltérően nem tettek rájuk olyan feliratokat, amik alapján kikövetkeztethető lenne, hogy kiket temettek el a sírokban. Úgy vélhették azonban, hogy az eltemetett emberek egy másik világban élednek majd újra, mivel ételeket és háztartási cikkeket is temettek az elhunytakkal.
Érdekesség, hogy a hihetetlen számú sírhely miatt Petrát először nagy nekropolisznak tekintették. Csak később fedezték fel a tudósok, hogy egy tökéletesen fejlett város volt itt egykoron.
10 Mi van még Petrában a gyönyörű kapu mellett, amiről mindenki képeket készít?
Petra egyik legimpozánsabb épülete az amfiteátrum. Ez szinte a város központjában található, és ülőhelyeit tekintve akár 8500 ember befogadására is képes egyszerre.
Az egyéb feltűnő helyek közé tartozik még a Rua das Fachadas síremlék és az Ad Deir kolostor. Ennek a gyönyörű és hatalmas építménynek a célját a kutatók mind a mai napig keresik.
1985-ben Petrát a világörökség részévé nyilvánították, 2007-ben pedig az UNESCO a világ 7 új csodájának egyikévé választotta. Megállapodást kötöttek az itt élő beduin törzsekkel, és a várostól távolabb, jól kiépített településen helyezték el őket. Ezeknek a beduin embereknek egyébként a fő foglalkozása manapság a turizmus.
11 Mire valók a monumentális „kockák” Petra kapui előtt?
Petrában sok minden még mindig rejtélynek számít. Ezek közé tartoznak például a város bejáratánál található hatalmas kövek. Senki sem tudja, hogy miért építették őket, vagy milyen jelentőségük volt. Csak legendák léteznek arról, hogy állítólag olyan dzsinnek laktak bennük, akik segítettek védeni az ősi várost.
12 Ki fog valaha derülni Petra összes titka?
A város felfedezése még most, napjainkban is zajlik. 2016-ban a régészek például egy ünnepi helyszínt fedeztek fel, a tudósok pedig most próbálják kideríteni, hogy mire is használhatták. 1993-ban bizánci időszakból származó tekercseket találtak, ám ezek tartalma még mindig rejtély.
A régészek szerint azonban továbbra is csak a város 15%-át fedezték fel, a fennmaradó 85% pedig még mindig föld alatt van, érintetlenül. Van még mit tanulnunk tehát erről az ősi városról.
A Közel-Kelet ezen része nem túl népszerű úti cél napjainkban, Petrát ennek ellenére 2019-ben több mint 1 millióan keresték fel, ezzel pedig a világ leglátogatottabb régészeti helyszíne. További érdekesség, hogy itt forgatták az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmet. Napjainkban is rengeteg ember álma, hogy egyszer személyesen is láthassa ezt a paradicsomot a sivatag közepén.
Előfordul, hogy csak éjszaka engedik be a turistákat a városba, ilyenkor a Petrába vezető utat és a város főbejáratát is egyaránt gyertyákkal és lámpásokkal díszítik.
Ha még soha nem látogattad meg ezt az ősi várost, de nagyon szeretnéd, akkor első lépésben érdemes felkeresned a Google Maps által készített petrai útmutatót, ami mellé még angol nyelvű audio guide is jár. Érdemes kipróbálni!
