Külföld

Miért nőhet az esetszám 100 százalékos átoltottságnál?

Gibraltár felnőtt lakossága 100 százalékos átoltottsággal büszkélkedhet, az utóbbi hetekben mégis radikálisan megnőtt az új fertőzések száma. A háttérben nem a vakcinák hatástalansága, hanem a gyerekek oltatlansága állhat.

 

Aggasztó hír kering a koronavírus-járvány negyedik hullámával kapcsolatban, ami kommentár nélkül tálalva igencsak alááshatja a védőoltásokba vetett bizalmat. Pedig a valóságban inkább csak most szembesülünk vele, hogy bármennyire elegünk is van ebből az egészből, attól még a pandémia kellős közepén járunk.

A hír Gibraltárhoz, az alig 34 ezer főt számláló brit tengerentúli területhez kapcsolódik. A felnőtt lakosság 100 százaléka megkapta a vakcinát, sokan már a harmadik dózist is, az elmúlt időszakban azonban mégis az új fertőzések „drasztikus emelkedése” tapasztalható. Válaszul a kormány korlátozásokat vezet be, a többi között maszkviselésre, távolságtartásra szólítja fel a lakosságot.



Bennünk pedig megannyi kérdés merül fel, hiszen sokan akarva-akaratlanul megváltóként tekintenek a vakcinára, abban a hitben ringatják magukat, hogy az oltásokkal egyszer és mindenkorra vége a járványnak.

Mintegy „válaszként” elsősorban azt kell kiemelni, hogy a gibraltári folyamatokat nem ismerjük tudományos pontossággal, illetve megismételjük: a jelenlegi járványhelyzetben a vakcinák nagyon hatékony védelmet jelentenek ugyan, de önmagukban nem győzhetik le a vírust. Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársának segítségét kértük.

A vakcinák és a delta

A SARS-CoV2 delta variánsa az eddigi változatoknál fertőzőbb, hatékonyabban képes megtelepedni a felsőlégúti nyálkahártyákon. Ebből adódóan nagyobb mennyiségben képes replikálódni, és gyakrabban okoz tünetes megbetegedéseket, illetve a fertőzött személy aktívabban terjeszti a kórokozót.

Az eddig engedélyezett oltóanyagok az alap vírusváltozatokra rendkívül magas, 90 százalék feletti hatásosságot produkáltak, ez a delta variáns megjelenésével változott. Amit most az oltások és a delta összefüggéséről számos tudományos eredmény, nemzetközi tapasztalat alapján tudunk:

  • a fertőzés oltottaknál is okozhat tüneteket, megbetegedést, de a súlyos, kórházi ápolást igénylő betegségtől és a haláltól nagy arányban megvéd.
  • A vakcinált emberek – ha elkapják – kevésbé és kevesebb ideig fertőznek.

Kemenesi Gábor úgy fogalmaz a 24.hu-nak, hogy ezen a ponton a járvány fokmérője már nem feltétlenül az új esetszámok alakulása, hanem a kórházi ápolásra szorulóké és az elhunytaké.

Várjuk az adatokat



Gibraltárra visszatérve, egyelőre még nincsenek tudományos igényű kutatások az okokról, de lehetnek feltételezéseink. A leginkább az, hogy

az új esetek túlnyomó többsége az 5–10 és a 10–15 éves korosztályból kerül ki

– ez a kormány Twitter-oldaláról ismert. Márpedig a 100 százalékos átoltottsági adat a felnőtt lakosságra vonatkozik.

A fenti tények önmagában magyarázhatják, a „teljes átoltottság” ellenére növekvő esetszámokat, fontos azonban továbbra is hangsúlyozni, hogy tisztán majd akkor fogunk látni, amikor megjelennek az esettel foglalkozó tudományos publikációk. Általánosságban pedig a hasonló tendenciák mögött számtalan egyéb ok is húzódhat.

Amit még az eset jól megmutat, hogy az aktuális védelem minden esetben a külső nyomástól, azaz a vírusnak való kitettségtől függ. Ez szabályozza azt is, hogy éppen milyen járványügyi intézkedéseket célszerű bevetni – ekkor önmagában a vakcina már nem elég a járvány fékezésére. Gibraltáron jelenleg a fiatal korosztály által mozgatott járvány növeli az esetszámokat, és okoz nagyobb kitettséget az oltottak számára is, utóbbiak körében ezért lehet több fertőzött.

Az lesz majd sokatmondó, amikor kiderül, hogy a fertőzéseket milyen arányban követi a kórházi ellátásra szorulók és a halálozások volumene

– mondja a virológus. Hozzáteszi, az eddigi tapasztalatok alapján arra számít, jócskán elmaradnak majd az előző hullámokban látott arányoktól.

Még semmin nem vagyunk túl

Összességében azért el kell mondani, nem túl rózsás a helyzetünk. Nyilván mindenki múlt időbe tenné már a járvány okozta veszélyt és a felfordulást, de sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, a pandémia közepén tartunk. A vakcinák gyorsan jöttek, jól működnek, de – mint látjuk – nem lehet kizárólag az oltásra alapozni a védelmet.

A delta okozta negyedik hullám központja most Európa, és egyértelműen felszállóágban vagyunk. A vakcinákon túl nagy szükség van sok más, jó ütemben bevezetett intézkedésre is a maszkhasználattól a kézfertőtlenítésig, ismét a légúti vírusok kivédését szemléltető svájcisajt-modellre hivatkozhatunk.

És mi lesz hosszabb távon?

Amíg az emberiség nagy többsége nem rendelkezik megfelelő átoltottsággal, addig újabb és újabb vírusváltozatok és járványhullámok várhatók.

A járványnak ki kell égnie, nyugvópontra kell jutnia, amit – nem lehet eleget hangsúlyozni – oltakozással, az óvintézkedések betartásával, önfegyelemmel tudunk gyorsítani. A továbbiakban pedig – bár ez még csak feltételezés – a SARS-CoV2 szezonális vírusként fog visszatérni, mint egy erősebb influenza. Pandémia „nélkül” már jóval kisebb a durvább mutációk kialakulásának az esélye, de nem zárhatjuk ki, hogy a koronavírus napjainkban és a jövőben is okozhat még meglepetéseket.

 

 

 

forrás: 24.hu

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?