Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki arról beszélt, miért nem támogatják, hogy a munkáltatók elrendelhessék a kötelező oltást.

Miért baj, ha kötelezővé tennék bizonyos munkakörökben a koronavírus elleni oltást a dolgozók számára, ahogy Parragh László iparkamarai elnök javasolta?

Azért, mert nem helyes, ha a munkáltató dönthetné el, hogy kötelező legyen-e a védőoltás. Ez egy állami feladat, nem adható át a munkáltatóknak. Az oltakozás járványügyi kérdés, nem pedig munkaerőpiaci, a javaslattal pedig munkaerőpiaci kérdéssé alakítják át az egészet.

Mi alapján választhatnák ki az oltásra kötelezett dolgozók körét?

A javaslat az ügyfelekkel érintkező és a zsúfolt helyen dolgozók esetében tenné lehetővé a munkáltatóknak az oltás elrendelését. De nem világos például, hogy ez a kereskedelmi vagy a közlekedésben dolgozókra is vonatkozna-e, illetve, hogy milyen szempontok alapján választhatja ki a munkáltató a munkaköröket.

Mi történhet, miután a munkáltatók kötelezővé tehetik a védőoltást a dolgozóik számára?

Lehetőséget adhat a munkáltatóknak a kontrollálatlan visszaélésekre. Jelenleg nem lehet elbocsátani azokat a dolgozókat, akik nem akarják beoltatni magukat, őket legfeljebb egy másik munkakörbe helyezhetik át. A javaslat ezt az akadályt elhárítaná a munkáltatók elől és ezután rögtön kirúghatók lennének az oltás megtagadás esetén a renitens dolgozók.

Van-e feszültség az oltások miatt a munkahelyeken?

Nincs, mert a rövid távú szándéka mindkét félnek ugyanaz, így meg szoktak tudni állapodni abban, hogy a kulcspozíciókban levő munkatársak be legyenek oltva.

Hogyan tudják növelni az oltási kedvet a cégek?

Például munkaidő-kedvezménnyel. Sok vállalat, köztük állami cégek is, fizetett szabadságot ad az oltás napjára a dolgozóinak. Van, ahol két napot is adnak, így az oltás utáni napot is megkaphatják szabadnapnak a munkatársak.

forrás: blikk.hu