Belföld, Hírek

Sokkal rosszabb a második hullám: ez a helyzet most az intenzív osztályokon

Az őszi második hullámban több mint duplájára, 20 százalék fölé nőtt a Covid-19 betegek halálozási rátája a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban.

 

 

 




 

Tavaszhoz képest most több a súlyos állapotú fertőzött és sokkal kevesebb pácienst tudnak levenni a lélegeztetőgépről. Az intenzív osztályok rettenetesen küzdenek – derült ki a kórház főigazgatójának előadásából az IME egészségügyügyi szaklap csütörtöki online konferenciáján.

A helyzet komoly, egy hónapja 40 ággyal kellett bővíteni a meglévő 20 intenzív ágyas kapacitást – kezdte a mondandóját az IME egészségügyi szaklap csütörtöki online konferenciáján Tamás László János, az öt megye elsővonalbeli Covid-ellátására kijelölt győri Petz Aladár kórház főigazgató főorvosa.

A regionális központhoz 7600 fertőzött intenzív ellátása tartozik. A főigazgató a legnagyobb kihívásnak a csaknem fullra járatott hagyományos ellátórendszer izolált működtetését nevezte, ami mellett egy teljesen új járványügyi rendszert kellett kialakítani.

Ez lényegében egy új kórház kiépítését jelentette, amihez a meglévő 1500 ágyukból 296 ágyat „tettek félre”, ebből igazából 212 ágyat tudtak a Covid-19 ellátásra berendezni. Osztályokat, részlegeket kellett kialakítani, ami rendkívül sok építészeti, gépészeti fejlesztést, eszközbeszerzést vont maga után az elmúlt 10 hónapban, miközben egy teljesen új betegség komplex ellátását is meg kellett tanulniuk.

Mára az intézmény összes bejártnál, a folyosókon a legmodernebb kézfertőtlenítők találhatók meg, sátor, kordonok, ellenőrzőpontok mindenfelé. Az új járványellátó osztályok valamikor egészen más funkciót töltöttek be. A teljesen különálló részen létrehozott, hatalmas járványügyi ambulancia például, ahol volt, hogy napi 180 beteg fordult meg korábban bőrgyógyászati, pszichiátriai járóbetegellátásként üzemelt. Van Covid-ultrahang, Covid-fertőtlenítők.

A főorvos embert próbáló feladatként emlékezett a 40 új intenzív ágy felállítására, ahova az égésplasztikától kezdve a traumatológián keresztül több helyről szereztek intenzív ágyakat.

A belső humán erőforrás átirányítása is a legnehezebb feladatok egyike volt, a kórház minden ötödik dolgozóját, 441 főt állítottak át járványellátásra. Kívülről eddig 45 fő, szakorvos és szakápoló érkezett a kórházba.

Fekvőellátásban eddig 1250 beteget láttak el a járványügyi részen. A győri kórházban kezelt elhunyt koronavírusos betegek nagy részénél magasvérnyomást, szív- és érrendszeri betegséget diagnosztizáltak kísérőbetegségként – írja a Napi.

Míg a járvány első részénél, 6 hónap alatt 44 pozitív közül 4 beteg halt meg, szeptember 1. és október 19. között 296 pozitív beteg közül 59 beteg hunyt el, vagyis 10 százalékról 20 százalék fölé nőtt a halálozási ráta.

 

 

 

Egy 26 -30 ágyas Covid-belosztály életkorfájából kiderül, hogy voltak betegek a 20-30, 30-40, 40-50 éves korosztályban is. Ugyanezen részleg 10-12 százalékos halálozása, máshol is. Az osztályokon fekvő betegek nagyjából 8-10 százaléka szorul intenzív kezelésre.

Míg az első hat hónapban tavasztól az intenzív osztályon 25 betegből 23-at sikerült levenni a lélegeztetőgépről, 2 beteget elvesztettek, a szeptember óta eltelt 7 hetes ciklusban 65 betegből 36-ot tudtak levenni gépről, 29 beteg elhunyt, ami jelentős növekedés és közelíti a 45-50 százalékos halálozást – fogalmazott a főigazgató.

Tamás László a kórházi fertőzések megelőzését és kezelését is a nagyon nehéz kihívások közé sorolta. Elmondta, hogy a megoldás érdekében minden ismert módszert, eszközt felhasználtak, ennek eredményeként a mikrobiológiai laboratórium szinte kórház legfontosabb része lett.

A Covid-19 továbbadásával kapcsolatban hozzátette, sajnos a kórházban sem tartja be mindenki a szabályokat. Elmondta, hogy a kórokozóval egy regionális szintű kórházban nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert ott van.

„A fertőző forrást kell megtalálnunk, vagyis azokat, akik nem kerülnek vizsgálatra, de 3-4 héttel ezelőtt elvesztettük ezt a lehetőséget, amikor az intézményben kb. 20 százalékos lett a pozitív leletek aránya a PCR-tesztek alapján” – fogalmazott Tamás László János.

Míg országosan 12 százalék átlagosan a pozitív PCR-tesztek aránya, a Petz Aladárban végzett vizsgálatoké szeptember-októberben meghaladta a 20 százalékot, néha a 30 százalékot is elérte.

A kívülről behurcolt koronavírus már 4 osztályon megjelent. Elmondta, hogy a vírust leginkább az elektív ellátásra érkező betegek hurcolhatnak be, az akut betegek szűrése ellenére, de a több helyen dolgozó egészségügyi dolgozók között is sok a tünetmentes hordozó. Több száz körül van már a kórházban a pozitív kolélgák száma, de az ellátással összefüggésben szerzett fertőzésé ebből 10 százalék alatti.

Az intenzív osztályos halálozás markáns növekedését a főigazgató kérdésre válaszolva a megnövekedett esetszámmal magyarázta.

„Olyan sok beteg lett mindenütt az országban, hogy hozzánk is sokan kerülnek, ráadásul súlyos állapotú, válogatott légzési elégtelenséggel küzdők. Az az igazság, hogy aki súlyos állapotba kerül, annak nagyon kicsi a visszatérési lehetősége” – magyarázta Tamás László János.

Míg tavasszal többen voltak középsúlyos, mint súlyos kondícóban, most több a súlyos állapotú páciens akik rosszabb állapotban kerülnek kórházba, és intenzív osztályra. Az intenzív osztályok rettenetesen küzdenek – mondta a főigazgató. Megjegyezte, hogy szemben a tavaszi hullámmal, most a pulmonológia-infektológia-covid-belosztályon is jelentős a halálozások száma.

 

 

 

forrás: blikk.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?