A szakszervezet szerint a Kásler Miklós által beígért „támogatás” nem jutalom, mert kifizetését újabb feltételekhez kötötték.

Mint arról mi is beszámoltunk, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, négyszáz hátrányos helyzetű településen dolgozó 10.500 pedagógus és „az oktatást segítő kolléga” kap plusz juttatást a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásáért.

A szakszervezet azonban szeretné tudni, hogy a kormányrendelet listájában nem szereplő településeken dolgozó, de ugyanezt a felzárkóztatást elvégző pedagógus és az ő segítője kap-e ilyen juttatást.

Pénteken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közösségi oldalán írta meg, hogy mit is vár a kormány a jutalomban részesülő tanároktól és segítőiktől. Mint írják:

„Ezt nézzétek! Megvan, mit kell csinálni az 500.000 Ft-ért. Szó sincs arról, amit Kásler mondott, hogy itt a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok munkájának megbecsülésére adták ezt a pénzt.”

A leírás pedig ebben a dokumentumban van. A felhívásban azt írják, hogy a támogatás annak jár, aki

– élményszerű oktatási környezetet biztosít és több digitális eszközt is használ,

– erősítenie kell a digitális kompetenciákat, és kiemelten kell figyelni a közösség újjáépítésére,

valamint be kell építeni a tanmenetbe a digitális oktatás idején feldolgozott tananyagot, és ezt át kell ismételni,

– külön kezelnie kell az egyéni problémákat is.

A tankerület pedig mindezt a KRÉTA online rendszerén keresztül figyelni, hogy lássa, megfelelő szemléletben zajlanak-e az órák.

A 444.hu cikkében arról ír, hogy Komjáthy Anna, a PDSZ elnökhelyettese szerint Klebelsberg Központ már nyár elején próbálta feltérképezni, hogy hány gyerek maradt le az online oktatás miatt a járvány idején. A tanárok a KRÉTÁ-ban jelezték a „hiányzókat”, akik nem tudtak teljesíteni. Az elnökhelyettes szerint most nem tiszta, hogyan lehet megmérni, hogy tényleg sikerült-e felzárkóztatni egy gyereket, és szerinte az sem biztos, hogy így minden diákot el tudnak érni. „Sok hátrányos helyzetű településen nincs felső tagozat, így a gyerekek más városba járnak iskolába, ami esetleg már nem számít hátrányos helyzetűnek. Ilyen esetekben nem fog eljutni a támogatás azokhoz a tanárokhoz, akiknek fel kell zárkóztatniuk a gyerekeket.”

Egy civil felmérés szerint a nagyközségekben a diákok 35 százaléka nem vett részt a digitális oktatásban, a szegregált iskolákban a tanulók egyharmada nem tudott bekapcsolódni a tanulásba internet hiánya, vagy családi gondok miatt.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu