Az olvasási szokásaink jelentősen átalakultak az utóbbi évtizedekben. Ma már a könyvek mellett a digitális felületek is jelentős szerepet töltenek be az életünkben. Az én könyvtáram c. projekt korábbi eredményei szerint, a leggyakrabban rövid üzeneteket és e-maileket olvasunk. A kutura.hu oldalon fellelhető kutatás szerint az emberek

• 20,7 százaléka netes portálokat;
• 37,5 százaléka e-maileket;
• 47,7 százaléka pedig közösségi oldalakat olvas naponta.

Mi a helyzet a könyvekkel?

A témában végzett felmérés eredményei szerint 1964-ben a lakosság 23 százaléka számított rendszeres könyvolvasónak – értjük ezalatt azokat, akik havonta átlagosan egy könyvet elolvasnak. Ez a szám 2000-ben 12 százalékra csökkent, 2017-ben pedig mindössze 7 százalék volt. Ezzel szemben jó hír lehet, hogy a nem olvasók aránya – vagyis azok, akik egyetlen könyvet sem olvasnak el – 52 százalékról, 50 százalékra csökkent 2000 és 2017 között.

Más kutatások arra jutottak, hogy egy átlagos magyar évente 1,5 könyvet olvas el. Ez természetesen csak az átlag, mellette vannak olyanok is, akik ennél jóval több könyvet lapoznak át egy év alatt, és persze olyanok is, akik egyet sem.

Kik olvasnak legszívesebben könyveket?

Ahogyan szinte az élet minden területére, úgy a könyvolvasási szokásainkra is hatással lehetett a koronavírus-járvány. A könyvesboltok zárva tartásával nehezebben juthattunk új könyvekhez, ugyanakkor az online felületeken jelentősen megemelkedett a forgalom az átlagoshoz képest – válaszolta lapunk megkeresésére a Líra Csoport.

Bár összességében persze így is kevesebb új könyvet vásároltunk, mégis elképzelhető, hogy a karantén időszaka alatt többen vettek elő otthon könyveket – tették hozzá.

Érdemes hozzátenni, hogy ha a járvány időszaka javított is egy kicsit a helyzeten, sajnos a fent idézett tanulmány szerint a digitális térhódítás hatására csökken a rendszeresen olvasók aránya.

A könyvek iránt érdeklődők köre azonban régóta nem változott meg: a fő könnyvásárlói csoportot mintegy tizenöt-húsz éve a harminc feletti nők jelentik.

Vásárlóink többnyire magasan kvalifikált, szellemi munkát végzők emberek, akik kultúrakedvelők és nyitottak az újdonságokra

– válaszolta a NOIZZ.hu megkeresésére Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója.

Mi a helyzet a fiatalokkal?

Sándor Gabriella úgy látja, nem kell attól tartanunk, hogy a mai fiatalok már nem olvasnak könyveket, a webshopjaik látogatóinak ugyanis a harmadik legnagyobb csoportját a 18-24 év közötti korosztály teszi ki. A szakember elmondása szerint éppen a papíralapú könyvek lehetnek azok, amelyek legalább egy kis időre képesek kirántani a digitális világból.

Ezt erősíti a Líra Csoport véleménye is, akik szerint szintén nagy az érdeklődés a tinédzsereknek és a fiataloknak, de még a gyerekeknek szóló könyvek iránt is.

Mit olvasunk?

Bár a statisztikák szerint a 30 év feletti nők olvasnak a legtöbbet, az ember életében mindig adódhat olyan időszak, amikor könyvet vesz a kezébe: hiszen azok mindenre választ tudnak adni. Segíthetnek átvészelni akár egy szerelmi csalódást, vagy éppen elmélyülni egy-egy témában – például a Csernobil című sikersorozat megnézése után, számos könyvből megtudhatunk többet a katasztrófa hátteréről.

Azt tapasztaljuk, hogy sokkal inkább befolyásolja a könyvválasztást az élethelyzetünk, a hangulatunk, hogy éppen mi a legfontosabb az életünkben

– mutatott rá Sándor Gabriella.

Ezt támasztja alá, hogy fiatalok körében népszerűnek számítanak például az önbizalom erősítő írások, mint például: Az önbizalom kódja lányoknak c. könyv.

Mit tartogat a jövő?

Bár a körülöttünk lévő világ folyamatosan változik, de egy dolog az állandó, mégpedig a kultúra. Erre pedig, ahogyan az olvasásra is, mindig szükségünk lesz – véli a szakember. Persze, hogy ezt milyen módon tesszük, az változhat: az e-könyvek népszerűsége például megemelkedett a karantén ideje alatt, de még messze nem mondható el, hogy átvenné a nyomtatott könyvek helyét.