Matematikából egy pont híján ugyanazt az eredményt érték el, mint 2016-ban. Viszont szövegértésben és természettudományokban valamivel jobban teljesítettek a magyar diákok.
Ismét meghökkentő eredményeket értek el a magyar diákok a PISA-teszten, amely háromévente méri a tanulók felkészültségét, valamint az oktatási rendszer állapotát az OECD-tagállamokban és néhány egyéb államban. Az adott országok kiválasztott iskoláiban 15 éves diákok egy része tölti ki a tesztet természettudomány, matematika és szövegértési témakörökben.
A teszt során a hétköznapi élethez kapcsolódó, kompetenciaalapú feladatokat kell megoldani, tehát nem évszámokra vagy képletekre kíváncsiak. Emellett pedig a gyerekek motivációjára, családi hátterére is kitérnek.
A mostani eredmények valamivel jobbak lettek ugyan, mint a 2016-osak, amelyek 2003 óta a legrosszabb magyar teljesítménynek számítanak, de így sem sokkal jobb a helyzet.
A 2018-as teszt során nagy hangsúlyt fektettek a szövegértésre. Ebben a témakörben és természettudományban a magyar eredmények szerint sikerült javítani néhány pontot, ugyanakkor matekból egy pont híján ugyanazt az eredményt hozták a diákok, mint legutóbb.
Így elmondható, hogy szövegértésben és természettudományokban már közelítünk OECD-átlaghoz, de matematikában továbbra is elmaradunk tőle.
A 2018-as eredmények alapján a délkelet-ázsiai országok végeztek az élen, Észtország az ötödik, és Kanada, Finnország, Írország, Dél-Korea és Lengyelország is benne van az első tízben.
A régióból Lengyelországon kívül Szlovénia, Csehország, Horvátország és Lettország is megelőz minket. Gyakorlatilag Litvániával állunk egy szinten.
A PISA-teszt eredményeire Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is reagált.
„Minden területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint” – fogalmazott az államtitkár, aki keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát.
Pozitívumként értékelte, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kisebb szerepet játszanak a hazai diákok teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével.
Maruzsa Zoltán szerint a javuló tendenciák mögött ott állnak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusokat, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések
