Az első melegebb nyári napokon megduplázódott azok aránya, akik hűtési üzemmódot alkalmaztak otthonaikban, ez a szám a harmadfokú hőségriasztás idejére megtöbbszöröződött. A folyamatos klímahasználat során az energiafogyasztás nő, amely a környezetre és a pénztárcánkra is terhelést ró. Mutatjuk, mennyibe kerül, ha egész nap használjuk a klímát: ez a megoldás jobb-e, vagy ha ki-be kapcsolgatják?
-
A hőségriadók idején jelentősen nőtt a klímát használók aránya, ami emelte az energiafogyasztást és a költségeket.
-
Egy átlagos klíma napi üzemeltetése 61–200 forintba kerül, de ez több tényezőtől is függ.
-
A szakértők tudatos, időzített és energiahatékony klímahasználatot ajánlanak, maximum 10°C különbséggel.
Egy átlagos klíma napi 1,65 kWh energiát igényel, ami az aktuális áramtarifák függvényében 61 és 116 forint közötti költséget jelenthet. Kánikulai napokon ez az érték akár 3 kWh-ra is emelkedhet, ami napi 105–200 forintos kiadást eredményezhet – írja a dívány.hu a Pénzcentrum számításai alapján. Az energiafogyasztás mértéke azonban számos tényezőtől függ, például a lakás méretétől, tájolásától, hőszigetelésétől, a beállított hőmérséklettől, valamint a használt készülék típusától és az egyszerre hűtött helyiségek számától. Az elmúlt napokban akár negyven fokot is elért a külső hőmérséklet, ami arra ösztönözte az embereket, hogy hatékonyan védekezzenek a hőség ellen: ventilátorral, redőnnyel, árnyékolókkal és amikor már elviselhetetlen a hőség, klímával. Ez utóbbi készülék egyre több lakásban van és bár Kapitány István gazdasági miniszter arra kérte a lakosságot, hogy este hattól kilenc óráig az áramfogyasztás csökkentése érdekében ne használják őket, a nap további részében a klíma „eszi” az áramot, ezért ajánlott tudatosan használni.
Tudatos használatot ajánlanak
A szakértők szerint a klímák gazdaságosabb működtetése érdekében érdemes a külső hőmérséklethez képest legfeljebb 10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet beállítani, és kerülni a rövid időszakokra történő bekapcsolást – ezt lapunk is megírta.
Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a klímák tudatos használata ma már egyre elterjedtebb. Az emberek gyakran applikációkon keresztül időzítik a készülékek működését, és figyelik az energiafogyasztást, ami lehetőséget ad arra, hogy a hálózati csúcsidőszakokban csökkentsék a terhelést – akár az alacsonyabb fordulatszámmal, akár a hűtés időzítésével. A klímaberendezések használatának költségei és környezeti hatásai mellett érdemes megemlíteni, hogy a régi idők praktikái – a szellőztetéstől az árnyékolásig – is hasznosak lehetnek a hűtés érdekében.
Védekezés növényzettel
A zöld felületek, a fák és növények árnyékoló szerepe egyre fontosabbá válik a hőség elleni védekezésben. A professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az MTI-vel. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20°C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
A tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt – hívják fel a figyelmet.
