Agy nélkül is működik? Orvosi rejtély, ami kérdéseket vet fel az emberi tudatról
Bár a közösségi megfogalmazásban szereplő név („Jean-Pierre Farf”) nem minden forrásban jelenik meg, maga az eset valódi, és már 2007-ben a neves The Lancet orvosi folyóiratban is részletesen dokumentálták egy akkor 44 éves francia férfi esetét.
Mi történt pontosan?
A férfit eredetileg egy átlagos panasszal – bal lábának gyengeségével – vizsgálták egy kórházban. A koponyájáról készült CT és MRI felvételek azonban döbbenetes felfedezést hoztak: koponyájában az agy tömegének nagy része helyét cerebrospinális folyadék töltötte ki, az agyszövet pedig egy nagyon vékony rétegben maradt csak meg.
Orvosai szerint ez az állapot a hidrocefalusz következménye, amely akkor alakul ki, amikor a cerebrospinális folyadék túlzottan felgyülemlik az agy üregeiben, és fokozott nyomást gyakorol az agyszövetre. Bár gyermekként már kezeléseket kapott, a shunt eltávolítása után az évek során ez a folyadék felhalmozódott, és az agy szövete fokozatosan eltávolodott a koponya falától.
Tallózó tudás: hogyan élhet valaki így?
Különösen meglepő, hogy a férfi mindeközben dolgozott, családja volt, és társadalmilag teljes életet élt. A vizsgálatok szerint IQ-ja ugyan valamelyest az átlag alatt volt (például verbális IQ 84 körül), ám ez nem jelentett komoly értelmi fogyatékosságot.
Ez az anomália felveti a kérdést: mennyire ismerjük az emberi agy működését? Axel Cleeremans, a brüsszeli Szabadegyetem kognitív pszichológusa szerint ez az eset alátámasztja azt a nézetet, hogy az agy rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb lehet, mint azt korábban gondolták. Szerinte a tudatosság és más komplex funkciók nem feltétlenül egyetlen, konkrét agyterülethez kötődnek, hanem több terület együttműködésének eredményei lehetnek.
Mit jelent ez a tudomány számára?
A történet arra készteti a neurológusokat és pszichológusokat, hogy újragondolják az agy működéséről és adaptációjáról alkotott elméleteket. Az agy plaszticitása – vagyis a képesség, hogy más területek átvegyék sérült részek funkcióit – egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban, és ilyen ritka esetek fényében különösen érdekes kérdések vetődnek fel.
Valóban „90 % agy nélkül”?
Fontos leszögezni, hogy az állítás nem azt jelenti szó szerint, hogy a férfi agya fizikailag eltűnt – inkább azt, hogy az agyszövet nagy része a folyadék miatt annyira összenyomódott vagy kicsinyült, hogy a koponyájában csak egy vékony réteg volt látható, miközben a nagyrészt folyadékkal teli üregek foglalták el a teret.
Ez a különleges orvosi eset sokakat megdöbbentett, és arra emlékeztet minket, hogy az agy működéséről még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés – akár a tudat, az intelligencia, akár a plaszticitás témájában.
