Az aerofóbia, vagyis a repüléstől való félelem meglehetősen gyakori, noha a ma használatos repülőgépek már rendkívül biztonságosnak számítanak. Hiába azonban a józan ész és a tömérdek adat arról, hogy még egy vonaton utazva is nagyobb veszélyben vagyunk, mint egy repülőn, ha néhány negatív élmény kitörölhetetlen nyomot hagy az ember emlékezetében. A Reddit felhasználók egy fórumban összegyűjtötték a legrosszabb, repüléssel kapcsolatos élményeiket, mi pedig ezek közül gyűjtöttük most össze a legérdekesebbeket, és hát mit mondjunk … nem irigyeljük őket.
***
Apám Oroszországba repült. A repülés közben szörnyű vihar kerekedett és a gép erős turbulenciába került. A kapitány bekapcsolta a hangosbemondót, majd monoton hangon közölte: „Itt Bezsmertniy kapitány beszél. Egy kis turbulenciába kerültünk, ezért kérjük, kapcsolják be a biztonsági öveteket. Éppen ezután egy villám csapott a repülő szárnyába, és nagyon ijesztő volt. © Hellothere6545 / Reddit
A 13 órás repülés során egy idős házaspár ült mellettem, akik megtagadták az utaskísérők által felajánlott ételeket, és inkább néhány erjesztett gombát ettek, amit a csomagjukban hoztak magukkal. Valahányszor kinyitották a befőttesüveget, a gép összes utasa fuldokolni kezdett a bűztől. © RobertoBologna / Reddit
***
Egyszer 6 órás repülésen voltam. Nagyon meleg volt a fedélzeten. Mögöttem egy anyuka ült a gyerekével, aki 2 percenként visított és rendszeresen össze-vissza szaladgált a folyosón. A két nagyobb gyermeke mögöttem ült és vagy veszekedtek, vagy a székemet rugdosták. Az anyuka nem szólt rá a gyerekekre még akkor sem, amikor a személyzet egyik tagja kérte, hogy fegyelmezze őket. Csak annyit mondott nekik: „Látjátok, apa ezért nem akarja, hogy meglátogassuk őt.” © SparkEE_JOE / Reddit
10-11 éves koromban egy 9 órás repülésen voltam. Mellettem egy olyan idős nő ült, aki bűzlött a parfümtől. Ráadásul 2 óránként ment WC-re, és mindig extra parfüm szaggal jött ki onnan. Ennek a szagnak és a turbulenciának köszönhetően aztán olyan rosszul lettem, hogy utána évekig gyógyszereket kellett szednem repülés előtt, mert egyszerűen felfordult a gyomrom, amikor a fedélzetre léptem. © DudeAbides29 / Reddit
***
Leszálláskor épp a folyosó túloldalán ülő kollégámmal beszélgettünk. Szemtől szemben ültünk, de egy ponton hirtelen hatalmasat csapódott a gép és össze vissza dőltünk, nem tudtuk, mi történt. Nem sokkal később a kapitány a halálos csendben bekapcsolta a mikrofont, majd annyit mondott: „Sajnálom.” Nyilván nem volt a szavak embere. Őszintén szólva én nem számítottam rá, hogy ilyen erővel fogjuk megcsókolni a kifutót, volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, hogy felborul a gép. © DoubleNickels2020 / Reddit
Egyszer éjszakai járaton voltam, egy 11 hónapos babával a karomban. Hirtelen megszólalt a hangosbemondó és a kapitány közölte: „Tűz van a fedélzeten és nem tudjuk megmondani, hogy milyen gyorsan terjed. Átirányítanak minket a legközelebbi repülőtérre és 15 perc múlva kényszerleszállást hajtunk végre.”
Azt tanácsolták, hogy szorosan fogjam a babát és minden helyzetben a testemmel védjem őt. A fedélzeten tartózkodó összes utas azt hitte, hogy végünk van, és a teljes pánik ellenére próbáltam megnyugtatni a gyermekem, hogy minden rendben van. Nem akartam, hogy féljen még akkor sem, ha a legrosszabb fog történni. Amikor eltelt egy kis idő és semmi sem történt, az utasok kicsit megkönnyebbültek. Végül simán landoltunk és szerencsére senki sem sérült meg, de ez volt életem legrosszabb 15 perce. © XelaNiba / Reddit
Életem legjobb és legrosszabb repülése 8 órán át tartott. Csak 20 utas volt a gépen, plusz a személyzet és rengeteg étel. A személyzet megengedte nekünk, hogy oda üljünk, ahová csak akarunk, így ha kedvünk tartotta, akár 3 ülésen nyújtózhattunk egyszerre. Mindenki élvezte a repülést, kivéve én, mivel megtalált egy idős házaspár, akik különféle őrült beszélgetésekkel bosszantottak. Próbáltam udvariasan megkérni őket, hogy hagyjanak békén, de nem segített. Bárhova ültem, utánam jöttek. Egy órával a leszállás előtt az öregek elaludtak, de én már nem tudtam úgy élvezni a repülést, mert tönkretették a hangulatomat. © Dr_Stef / Reddit
***
Egész életemben féltem a repüléstől, de mindig megpróbáltam mosolyogni és tűrni, amit kell. Egyszer egy nő ült mellettem, aki szentül hitt benne, hogy a mögöttünk ülő férfi bombát visel magán. Persze semmi ilyesmi nem történt, de a nő még a légiutas-kísérőket is megpróbálta meggyőzni erről. Ez az idióta nő annyira megfertőzött a paranoiájával, hogy az egész repülést végig sírtam. Szörnyű volt. © mothman_1991 / Reddit
***
Egy kis helyi járattal repültem, az egész gépen kb. 20 ülőhely volt. Repülés közben hatalmas légörvénybe kerültünk. Olyan érzés volt, mintha a gépünket kézbe vette volna egy óriási csecsemő, aki aztán össze-vissza dobálja a gépet. Ez volt a legrosszabb turbulencia, amit életemben átéltem. © humanitymonster / Reddit
***
A repülőgépünknek kényszerleszállást kellett végrehajtania egy hatalmas viharban, nulla látási viszonyok között, mert egyszerűen elfogyott az üzemanyag, miközben arra vártunk, hogy elhaladjon a vihar a repülőtérről. 3 órája keringtünk a reptér körül, de a vihar nem csitult. A vakon történő leszállás olyan érzés volt, mint egy autóbaleset, ráadásul túlfutottunk a kifutón és valami mezőn álltunk meg. Az egyetlen pozitívum az volt, hogy használhattam a felfújható csúszdát és egy tűzoltókocsival mehettem vissza a reptérre, ami nagy szó volt akkoriban, mert 14 éves voltam. Ez az élmény azonban olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy azóta is remeg a lábam, amikor felszállok egy repülőre. © ThatOtherGuy_CA / Reddit
***
Egy idősebb nő mellé ültem, akinek egy „érzelmi támogató kisállat” volt az elében. Pontosabban egy kutya volt, nagyon apró, talán csivava. Nyilvánvalóan nagyon fontos volt elhozni ezt a kutyát, akivel valódi rémálom volt az utazás. A kutya végig nyüszítette a repülést és hangosan morgott és ugatott, amikor elment mellettünk valaki. © MizzDevious / Reddit
Egyszer a férjemmel repültünk nyaralni a nagyszülőkhöz. Egy betegnek tűnő fickó ült le mellénk a 3. ülésre. Végig köhögött, és fehér volt, mint egy szellem. A férjemmel minden köhögésnél összenéztünk, mert tudtuk, hogy milyen gyenge az immunrendszerem, és hogy mi lesz ennek a vége. Úgy is történt, a nyaralás 2. napján én és a férjem is belázasodtunk és rosszul lettünk, így az egész nyaralást egy szobába zárva töltöttük, hogy nehogy megfertőzzük az időseket. © idtapthatpinata / Reddit
***
Több mint 12 órát repültem. Az ülésem középen volt, de a széktámla törött volt és nem lehetett hátra dönteni. A jobb oldalamon ülő srác úgy döntött, hogy leveszi a cipőjét, noha a lába olyan büdös volt, hogy majdnem kiugrottak a lélegeztető maszkok felülről. A bal oldali srácnak ezt is sikerült tetőznie, ugyanis rám öntötte a narancslevét. Hab volt a tortán, hogy a fejhallgató sem működött, de legalább kártérítést kaptam a törött ülésemért – egy zacskó chips formájában. © 26pointMax / Reddit
***
Egy nő ült mellettem, aki az egész repülés alatt előre-hátra ringatózott, hol a lába közé hajolt és suttogott, hol baljóslatúan nyöszörgött. Közvetlenül a leszállás előtt hangos nyöszörgést hallottam az ülése alól, és ekkor tudatosult bennem, hogy egy kiskutyát szállít a hordozóban. A nő valójában tehát csak nyugtatni próbálta a kis kedvencét, amikor én azt hittem róla, hogy megszállta az ördög vagy valami baj van az elméjével. © Drew707 / Reddit
A repülés 8 órán át tartott, én az ablaknál ültem, előttem egy hatalmas, hosszú hajú férfi ült. Amint a gép felemelkedett a földről, ez a nagydarab fickó teljesen hátra döntötte az ülését, annyira, hogy a göndör haja hozzáért az orromhoz. Nem tudom, hogy tényleg aludt-e vagy csak színlelt, de nem lehetett felébreszteni. Alvómaszkot tett magára, és csak a repülés végén vette le. Az egésznek az lett a vége, hogy 8 órán keresztül nem tudtam sem olvasni, sem enni, sem felállni a helyemről, mert az ablak mellett ültem. És 8 órán keresztül néznem kellett ennek a hatalmas fickónak a gusztustalanul göndör és ápolatlan haját. Amikor a gép leszállt, a férfi csendben felállt és távozott, mintha mi sem történt volna. © JonNorris / Reddit
