Az elmúlt években jelentősen nőttek a nettó bérek Magyarországon – míg a nyugdíjak emelkedése messze elmaradt ettől. Az idősek számára sokadszor beígért 12 ezer forintos év végi nyugdíjprémium ezek alapján csupán szépségtapasz.
A nyugdíjasok most már tuti, hogy idén is megkapják az évi egyszeri 12 ezer forintos nyugdíjprémiumot – ezt előbb Tállai András a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be a Magyar Időkben, majd a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is szükségesnek látta megismételni. Túl sok bejelenti való persze az ügyön nincs, ugyanis a plusz ellátás automatikusan jár, már persze ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Erről még 2009-ben döntött a parlament. Az egyszeri évi 10-12 ezer forintos nyugdíjprémium bevezetése amolyan szépségtapasz volt a Bajnai-kormánytól, amely a 2008-as gazdasági és költségvetési válság közben megszüntette a Medgyessy-kormány által bevezetett 13. havi nyugdíjat.
2009-ben a nyugdíjasok osztoztak az ország rossz gazdasági helyzetén a gazdaságilag aktívakkal – hiszen a megszorítások részeként elvonták tőlük a 13. havi ellátást. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedésből ellenben alig részesültek, nem számítva a második éve osztogatott 12 ezer forintos pluszt – amely évi egyszeri juttatás. Ez azért fontos, mert az utóbbi két évben a nettó keressetek 10 százalék felett növekednek, sőt az elmúlt szűk négy évben (2015-2018) összesen a nettó bérek átlagosan 36,7 százalékkal emelkedtek.
És most térjünk vissza a nyugdíjakhoz, esetükben ugyanis ezek emelkedése 9 százalék volt.
Elszakadtak a béremelések a nyugdíjaktól
Míg 2014-ben az átlagnyugdíj havi összege 110 769 forint volt, addig ma ez 130 500 forint. Ezzel szemben ugyanezen időszak alatt a nettó átlagbér a havi 150 569 forintról 219 200 forintra futott fel. Így nem meglepő módon látványosan csökkent a nyugdíjak helyettesítési rátája;
vagyis míg 2014-ben a havi átlagnyugdíj a nettó bér 73,5 százaléka volt, ez 2018 júliusára 59,5 százalékra olvadt.
Ahogy jeleztük, mindezt nem azért történt, mert a nyugdíjak összege csökkent, hanem azért, mert a bérek emelkedtek korábban nem látott mértékben.
Éppen az Orbán-kormány húzta ki a padlót a nyugdíjemelés alól
A nyugdíjasok pedig amiatt nem részesülhetnek a mostani gazdasági növekedés előnyeiből, mert az Orbán-kormány 2012-től átalakította a nyugdíjemelési szabályokat. Az 1997-es nyugdíjreform vezette be az úgynevezett vegyes indexálást, amikor is a januári nyugdíjemelés mértékét egyszerre kötötték az infláció és a béremelkedés mértékéhez. A 2012-es költségvetési megszorítások jegyében eltörölték a vegyes indexálást és csak inflációhoz kötötték a nyugdíjak emelését –
ezzel gyakorlatilag elérték azt, hogy a nyugdíjak vásárlóérléke soha nem nőhet.
A 2012-es döntéssel hosszú távra sikerült kiegyensúlyozni a nyugdíjkasszát – ez volt a kormánydöntés háttere.
Csak idén félhavi nyugdíjat buktak az idősek
A vegyes indexálás előnye az volt, hogy nem nyílt erőteljesen a bérek és a nyugdíjak közötti olló, ám 2012 után ez megszűnt. Idén januárban a nyugdíjakat 3 százalékkal emelték, miközben a vegyes indexálás esetén 7,7 százalékos emelésnek kellett volna történnie. Erre egyébként meg is lett volna a fedezett az idei költségvetésben – persze ehhez kellett volna a politikai akarat. Ehhez képest minimum megmosolyogtató az, hogy az Orbán-kormány már 2010-ben is azzal kampányolt, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét – vagyis azt az inflációhoz kötik.
A két emelési metódus különbsége miatt csak az idén az átlagnyugdíjas 69 700 forint nyugdíjemeléstől esett el – ezzel szemben áll a 12 ezer forintos nyugdíjprémium.
A nyugdíjemelési metódus átalakítása nincs napirenden, sőt visszamenőleg nem is lehet ezeken a szabályokon reparálni – így ezt az elmaradt nyugdíjemelést a nyugdíjasok végleg elveszítették, ami viszont jó hír a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt. Minél lassabban emelkednek a nyugdíjak, annál könnyebben lehet a kiadásokat kordában tartani – amire nem is oly soká nagy szükség lesz. Az Orbán-kormány javára annyi írható, hogy 2013-2015 között rendre a tényleges infláció felett emelték a nyugdíjakat, vagyis ebben az három évben a nyugdíjak vásárlóértéke emelkedett. Ez úgy volt lehetséges, hogy az infláció rendre alacsonyabb lett, mint amit januárban a kormány tervezett.
forrás: zoom.hu
