Az iskolai történelemórák sokkal menőbbek lennének, ha elmondanák nekünk, hogy mi ihlette Padmé Amidala megjelenését, vagy hogy mi a közös Jack Sparrow kapitányban és a grillezésben. Sajnos azonban annyira szigorú a tanterv, hogy a tanároknak ritkán van alkalmuk ilyen és ehhez hasonló érdekességekről mesélni a diákoknak. Nálunk azonban nincs időkorlát, és mindig örömmel osztjuk meg azokat a lenyűgöző tényeket az emberiség történelmével kapcsolatban, melyekre sajnos nem maradt idő a történelemórákon.
8 Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért.
A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas toronytempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni.
A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: “a ház, ahol az ég találkozik a földdel”. A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél.
7 Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek.
Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója.
Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését – ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók.
6 Az indiánok Szibériából érkeztek Amerikába.
Az amerikai őslakosok ősei szibériaiak voltak. A régészek és paleogenetikusok nemzetközi csoportja a Bajkál-tó partjának őskori lakóinak és az indiánok DNS-ének összehasonlításával megállapította, hogy rokonok.
Ezenkívül a tudósok azonosították azt az utat, melyen az ókori szibériaiak eljutottak az Újvilágba: körülbelül 23 ezer évvel ezelőtt a Bering-szoroson keresztül haladtak egy szárazföldi földszoros mentén, mely időszakosan az utolsó jégkorszak során alakult ki. Körülbelül 8 évezredig a telepesek egy része Kamcsatkán tartózkodott, míg az Észak-Amerikába érkező lakosok különböző ágakra szakadtak.
5 Padmé Amidala jelmezét Dzsingisz kán felesége ihlette.
Padme Amidala egy messzi, messzi galaxisban élt, és a legtöbben azt hinnénk, semmi közös sincs benne és a mongóliai arisztokratákban. A Star Wars jelmeztervezői azonban valószínűleg nem értenének ezzel egyet. Az egyik jelenetben ugyanis, ahol a hősnő a Galaktikus Szenátusnak könyörög, hogy segítsenek hazájának, meglehetősen díszes ruhában és szokatlan fejdíszben jelenik meg.
A jelmeztervezők megerősítették, hogy remekművük elkészítéséhez a keleti ruházat ihlette őket. A Padme fején lévő frizurát és ékszereket a Khalkha mongol nőktől kölcsönözték. A mongolok egyik meséje elmagyarázza, hogy a bárányzsírral formázott haj a tehenek szarvát jelképezi.
Padmé fejdísze valószínűleg egy utalás továbbá a „harcos királynőkre” is, akik a Mongol Birodalmat uralták férfi társaikkal, sőt, gyakran helyettük is. Például Börte, Dzsingisz kán legidősebb felesége ügyesen oldotta meg az állami feladatokat, míg férje a hódításokkal volt elfoglalva.
4. 1816-ban nem volt nyár a Földön.
A “Dido building Carthage” című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón.
1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott.
A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán.
Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
3 Soha nem létezett vadkukorica.
A kukorica sehol a világon nem terem vadon. Az indiánok körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt tenyésztették ki a Mexikóban termő teosinte nevű gyógynövényből. Külsőleg ez a 2 növény teljesen más, de DNS szinten ikrek. Az amerikai őslakosok számára a kukorica alapvető élelmiszer volt. Kolumbusz Kristóf elhozta ezt a finomságot Európába, ahonnan a felfedezőknek és kereskedőknek köszönhetően hamar elterjedt az egész világon.
2 Angliában betiltották a futballt.
A futball nagyon népszerű volt Európában. A mérkőzéseken korlátlan számú játékos vett részt, és nagyon kevés szabály létezett, aminek köszönhetően a játékosok gyakran okoztak testi és vagyoni károkat egymásban, illetve a futballpálya környékén. A londoni kereskedők panaszai miatt II. Edward angol király 1314-ben betiltotta a futballt és börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszegőket.
Ráadásul a hatóságok úgy vélték, hogy a futball elvonja a figyelmet az íjászatról, melyben a középkor nagy részében minden angolnak fejlődnie kellett volna. Ennek eredményeként III. Edward és IV. Edward is betiltotta ezt a játékot a honvédelem érdekében. A szigorú törvények ellenére azonban a britek mindig találtak időt arra, hogy labdába rúgjanak.
1 A Karib-tenger kalózai a nevüket egy kebabról kapták.
A Karib-tenger kalózainak egyik megnevezése a buccaneer. Azért kapták ezt a nevet, mert szerettek füstölni és húst sütni, amit a karibi őslakosok nyelvén “bukan”-nak hívtak akkoriban. Ugyanebből a szóból származik a “barbecue” – a spanyolok később így nevezték el a hús sütésének máig jól ismert folyamatát. Valójában tehát a legendás tengeri rablók rendkívül szoros kapcsolatban állnak a grillezett húsokkal – legalábbis történelmi szempontból. 🙂
Ismersz még hasonlóan érdekes történelmi tényeket?
